Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Hároméves csúszással átadtak egy állami támogatásban is részesített fontos vegyipari üzemet, de miért volt fontos ez a beruházás a cégnek?
A Greenpeace és a fiatalok egyik érdekvédelmi csoportja pert nyert a norvég állammal szemben, amely egy uniós direktívát is megsértett.
A szektor szereplői sohasem magyaráztak meg egy fontos részletet, így aztán nem értik a fogyasztók, hogy miért olyan magas a kereskedelmi árrés, és mi az oka annak, hogy az adók nélküli üzemanyag áraink az EU-ban a legmagasabbak közé tartoznak.
Az Egyesült Arab Emírségek a házigazdája a COP28-nak, de nem feltétlen a klímaválsággal foglalkozna Szultan Ahmed al-Dzsaber.
Legutoljára 2018-ban lehetett az akkori fizetések mellett annyi üzemanyagot venni, mint most a mostaniakból, de még mindig jobb a helyzet, mint az év elején.
Nincs jó alkupozícióban a Mol, amikor a tranzitdíjakról kell megállapodnia azzal a két országgal, ahonnan az olajvezetékek jönnek.
Jelentősen csökkent a héten a világpiacon meghatározó olajtípusok árfolyama, úgy néz ki, hogy egyelőre nem hatásos a globális olajkartell kitermeléscsökkentése.
A jelentős részben orosz kőolajat feldolgozó indiai finomítókból már több üzemanyag érkezik Európába, mint Szaúd-Arábiából.
Ázsiai országok számára vonzó volt idén az orosz olaj, kérdés, hogy a szankciók miatt a szállítással, finanszírozással és biztosítással kapcsolatban előállt bizonytalanságok ellenére is az marad-e.