Bár az országon belüli különbségeket is években lehet mérni, a koronavírus-járvány évtizedes eredményt tett tönkre.
Néhány vármegyében koncentrálódnak Magyarországon azok a járások, ahol a teljes népességen belül a legnagyobb és a legkisebb a 15 évesnél fiatalabb lakók aránya.
2100-ra az egykor a világpiacot munkaerővel elárasztó Kína csatlakozik a fejlett világhoz a munkaerőpiaci problémák demográfiáját tekintve.
Akár 20 százalékkal is visszaeshet 2040-ig az ukrán népesség, a háború utáni munkaerőhiány pedig az újjáépítést is jelentősen megnehezítheti.
A 2010-es évek fontos kormányzati célja volt a népességfogyás lassítása és megfordítása, aminek az épp csak megmutatkozó első eredményeit tépázta meg a járvány.
A rendszerváltás óta Bulgária elvesztette lakosságának több mint negyedét, tavaly majdnem annyian haltak meg, mint amikor egyszerre szedte áldozatait a világháború és a spanyolnátha.
A családtámogatásoknak is köszönhetően emelkedett a termékenységi mutató, de bevándorlás nélkül 2050-re így is 8,2 millióra csökkenhet az ország népessége.
Egyes településeken ötödével nőtt a lakosság száma tavaly. Az ingatlanpiac már tavasszal úgy pörgött, mint a budapesti az árrobbanás legerősebb éveiben.
A legdinamikusabban növekvő városok Budapest közelségéhez vagy fürdőhelyekhez köthetőek. Dunaújvárost és Salgótarjánt viszont kétévente átlagosan ezer ember hagyta el.
Szerbiában a nyugdíjasok száma jövőre már meghaladhatja a munkaképes korban lévőkét, és más balkáni országok sem állnak sokkal jobban.