A folyamatok megmutatják az amerika-kína csipháború korlátjait is.
Az orosz hadiipar javarészt amerikai csipeket használ, ezekhez viszont a szankciók szigorodásával nehezebb hozzájutni. Egyes hírek szerint hűtőgépek bontására kényszerülnek, de a kínai import és a csempészet is virágzik.
Hiába korlátozott évek óta az oroszok hozzáférése a nyugati chipgyártók termékeihez, a hadi eszközeikben ezek rendre megtalálhatók.
A kereslet túl nagy, a gyártás töredezett, a beruházások lassúak, és a gépek is elfogytak: bár világszerte súlyos gazdasági károkat okoz, a mikrocsip-hiányra nincs gyors megoldás.
A kínai vezetés nemcsak azért kezdte el letörni a techvállalatok szarvát, mert tart tőlük, hanem mert úgy gondolja, az ország jövőjét a nagyobb társadalmi hasznot termelő ipar jelenti.
Stabilabb beszállítói kapcsolataiknak köszönhetően az okostelefonok gyártói elég sokáig megúszták komolyabb gond nélkül a globális chiphiányt, mostanra azonban náluk is elfogytak a korábban lekötött készletek.
A startup alapítója szerint a bőr alá varrt mikrochipes fizetés egyszer majd pont olyan népszerű lesz, mint amilyen most a kártyás.