Szerintük túlságosan szigorú a széleerőművek telepítését szabályozó új törvény, és a saját kibocsátáscsökkentési céljaik miatt több zöldenergiára lesz szükségük.
Ahhoz, hogy értelme legyen napelemet telepíteni, az új szabályok miatt ma már a legtöbb esetben további kiegészítő elemeket kell megvásárolni.
2021-ben először fordult elő, hogy csökkent a megújulók aránya az uniós energiafogyasztáson belül. A számokat viszont jelentősen torzítja a biomassza felhasználása, amivel más bajok is vannak klímaszempontból.
Most fizetjük meg annak az árát, hogy a kormány nem készítette fel az országot a megújuló energia korszakára. Az emiatt felvett hitelek lefelé tartó spirálba lökhetik az országot.
Az EU alakuló szabályozása korlátozná az akkumulátorgyártás karbonlábnyomát, emiatt a Magyarországra települő akkuüzemek is több zöldenergiát kérnek a kormánytól.
Egyáltalán nem lehetetlen feladat a szigetüzem kiépítése, de nagyon drága, és egyelőre csak elszánt életmódváltóknak ajánlható.
Háromszorosára nőtt a faanyag ára, a turbinagyárak már nem tudnak fix áras szerzőéseket kötni.
Az EU annyira támogatta a fűrészpor hasznosítását, hogy egész erdőrészeket kezdtek kivágni. Eközben a fa lett a legjelentősebb megújuló erőforrás az EU-ban.
Ami Németországban egy elég egyszerű rezsicsökkentő eszköz, az nálunk szerződésszegéssel ér fel.
Az ALTEO modellje szerint egy átlagos magyar kkv 35 forint körül fizetett kilowattóránkként a vásárolt áramért 2020-ban, miközben egy napelemes beruházás fajlagos költsége csak 21 forint körül alakult.