Sorozatunk újabb részében a nagy bevásárlással most azt a városi legendát teszteljük, miszerint Hegyeshalom után olcsóbb ugyanaz az élelmiszer.
A korábbi francia-magyar összehasonlításunk után most a Transindex közreműködésével Kolozsváron vettük meg ugyanazokat az élelmiszereket egy Lidlben, mint Budapesten. Az eredmény ezúttal is tanulságos lett.
A diszkont modell népszerűsége lehetővé teszi, hogy a munkaerőhiányra és az inflációra válaszolva a német cég emelje a tétet, és minden bizonnyal nincs ezzel egyedül.
Ahogy arra számítani lehetett, a járvány utáni infláció elkezdett megjelenni az élelmiszerboltokban. A szokásos G7 nagy bevásárlás költségét már csak néhány olcsóbb zöldség-gyümölcs tartja szinten.
Elvégeztük ugyanazt a nagy bevásárlást egy francia és egy magyar Lidlben, és az eredmény több szempontból is tanulságos lett.
Saját adatfelvételünk szerint tavasszal általános drágulás következett be a húsoknál, azóta az árak az ugrás utáni szinten stabilizálódtak.
A KSH szerint szinte egyáltalán nem emelkedett az ásványvíz ára az elmúlt évtizedben, az olcsó vizek azonban 50 százalékkal drágultak.
Németországban nő a támogatottsága a rekreációs használat engedélyezésének, ennek is hatása lehet a diszkontlánc lépésére. A magyar megjelenésről egyelőre nem nyilatkoznak.
A banán, a burgonya, a répa és a hagyma ára nagyon stabil lett, de még az almáé sem mutat igazi szezonális trendet. Csak a lecsó maradt kétszer drágább télen, mint nyáron.
Szokásos havi nagy bevásárlásunkon kívül ezúttal virtuálisan elkészítettünk egy krumplifőzeléket fasírttal, hogy egy konkrét példán lássuk, mennyi a tényleges élelmiszer-infláció.