A Partizán ezúttal a G7 energiaszegénységben élőkről és a rajtuk segítő kályhaépítőkról szóló baranyai riportját dolgozta fel.
A kollégiumi férőhelyek száma messze nem bővül olyan tempóban, hogy enyhítse az egyetemisták lakhatási problémáit.
Meglepően sok mindenben ért egyet Matolcsy György, az építési vállalkozók és az ellenzék. Például abban, hogy nem csak a tehetősebbek lakásszerzését kellene támogatnia az államnak.
Sem a lakhatási szegénységet, sem a légszennyezést nem csökkenti érdemben az a több mint 200 milliárd forint, amelyből önrész nélkül lehet napelemet telepíteni a háztetőkre.
A Baranya megyei Ágon jártunk, ahol a házakban a meleget adó kályha egyáltalán nem hétköznapi látvány.
A rendszerváltás óta szélsőséges hullámzás jellemezte a hazai lakáspiacot, ma pedig már lakhatási válság és egyre növekvő lakhatási szegénység van az országban.
Egyre kevesebb embernek elérhető a saját tulajdonú ingatlan a fejlett világban, az alternatívák pedig csak az egyenlőtlenségeket növelik. Ideje újragondolni a pénzügyi rendszer és a lakáspiac kapcsolatát?
Az alacsony jövedelmű magyar háztartásokban a kiadások csaknem felét, a teljes lakosságnál pedig 40 százalékát tették ki 2015-ben a lakhatási költségek.
A bérlakásrendszer kivégzése brutális vagyonvesztést okozhat az önkormányzatoknak - párthovatartozástól függetlenül.
A pénzügyi rendszer pedig egészen más lehetőségeket nyújt az EU keleti és nyugati tagállamaiban, ami a lakhatáspiaci lehetőségeket is szűkíti nálunk. Az e heti G7 Podcast vendége Pósfai Zsuzsanna.