Demográfiai, gazdasági és környezetvédelmi érvek is szólnak amellett, hogy sokkal több új lakás épüljön az országban, mint az elmúlt években.
Ma már senki nem kapja fel a fejét 100 millió feletti árakra Budapesten, Budán a 200 milliós árakhoz kezdhetünk hozzászokni.
A magas négyzetméretárak és az alacsony megtakarítási lehetőségek komoly akadályokat gördítenek a fiatalok elé.
Az újonnan átadott lakások száma egyedül a községekben nem állt földbe, az építési kedv viszont ott csökkent a legnagyobbat.
Bár az építőiparban elsősorban az árak emelkedése volt fókuszban 2021-ben, a cégek szempontjából legalább ekkora gondot okozott, hogy lényegében tervezhetetlenné vált a működés.
Az atlétikai stadion 10 ezer lakás építéséhez szükséges erőforrást köt le, az állami támogatások jelentős része pedig csak az ingatlanpiaci drágulást fokozza.
A rendszerváltás óta szélsőséges hullámzás jellemezte a hazai lakáspiacot, ma pedig már lakhatási válság és egyre növekvő lakhatási szegénység van az országban.
A fűtésszámla egy hideg december alig haladta meg a 20 ezer forintot.
A 2013-ig tartó válságból kilábalt a hazai lakásépítés, de történelmi távlatban nézve azért még mindig nagyon szerény teljesítmény a mostani.
Hol van már a tavalyi mélypont? A lakásépítések és az uniós projektek is húzzák a szektort, ami idén ismét húzóágazat lett.