külföldi működőtőke
Az illiberális demokrácia sokat árt a külföldi befektetéseknek
Izrael és Lengyelország példája azt mutatja, hogy az illiberális politika növeli a gazdasági kockázatokat – de Magyarország e téren egyedi helyzetben van.
Ömlik a tőke Magyarországra, és ez meglepően baljós jel
Bár joggal gondolhatná az ember, hogy egy ország jól jár vele, ha rengeteg külföldi pénz áramlik be és hasznosul a gazdaságban, ez a gyakorlatban nem így van.
Tíz év késéssel beindult a keleti nyitás, csak közben elvesztette értelmét
Kína és Dél-Korea az akkumulátorgyártás felfutásával az utóbbi években a legnagyobb magyarországi befektetők közé került – ám ezekre a befektetésekre ma már jóval kisebb szükség van, mint 2010-ben.
Megtérülő ravaszság vagy felesleges kockázat Orbánék stratégiája a külgazdaságban?
A befektetések egyre inkább „baráti" országokban koncentrálódnak, Európában Kína szerepe csökken, Amerikáé nő. Magyarország kilóg a sorból, ami egyes értelmezések szerint ravasz, mások szerint kockázatos dolog.
Mi a baj a magyar gazdasággal?
Ha nem sikerül változtatni a gazdaság duális szerkezetén, és tovább hizlalják a kormányközeli bajnokokat, akkor szégyenszemre hamarosan Románia és Bulgária is megelőz bennünket.
Megvan a tudásunk a magasabb bérekhez
A munkaképes korúak alapvető képességeit vizsgáló felmérés eredményei cáfolják, hogy a magyarok tudása indokolná a bérhátrányt a nyugathoz képest.
Miért szeretné Orbán, hogy a magyar vállalkozók kivigyék a pénzt az országból?
Nehéz jó szándékú magyarázatot találni arra, hogy miért lett fontos a miniszterelnöknek, hogy a magyar vállalkozók külföldre vigyék a pénzüket.
Hoz nekünk Kína annyi pénzt, mint amennyit gürcölünk érte?
Tény, hogy hoztak beruházásokat, csak éppen az amerikaiak tízszer annyit vittek ki.
