Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2017. december 13. 10:07 Közélet, Vállalat

Hoz nekünk Kína annyi pénzt, mint amennyit gürcölünk érte?

A magyar kormány és a gazdasági diplomácia nagy hangsúlyt tett az utóbbi években arra, hogy kínai tőkét csalogasson az országba. És tényleg, az elmúlt években dinamikusan nőtt a kínai befektetések összege Magyarországon, de ez így is csak arra volt elég, hogy most a külföldi működőtőke 0,9 százaléka jön onnan. A régióban viszont meglepően jól állunk ezzel az eredménnyel is.

A magyarországi külföldi működőtőke (FDI) beruházások között 2016-ban 695 millió euró volt a kínai befektetések összege, ha Kínát és Hongkongot együttesen számítjuk. A kettőt érdemes összeadni, mert Hongkong Kína része, és számos kínai cég továbbra is a nemzetközi pénzügyi piacokba jobban integrált országrészt használja arra, hogy megjelenjen a globális piacokon.

Ez nem sok pénz, nem éri el a Magyarországon befektetett külföldi tőke egy százalékát. Viszont 2008-ban még csak 290 millió euró volt, ami az akkori teljes állomány 0,5 százalékát tette ki. Miközben a kínai növekedés jelentős volt, más befektetők már nem voltak ekkora bizalommal, 2012 után gyakorlatilag stagnált az euróban kifejezett összeg, a 2012-es 81,9 milliárd eurós csúcshoz képest 75,5 milliárdra csökkent a nálunk külföldi tőkebefektetések állománya.

 

Kína azon kevés országok között van, amelyek továbbra is növelik a befektetésüket, és ezzel sikerült a 14. helyre feljönniük, Dánia mögé. Az MNB adataiból az is kiderül, hogy az európai befektetések is továbbra is növekednek, az észak-amerikai befektetők viszont elvitték a pénzüket: az Egyesült Államok 2008-ban még 2,9 milliárd eurót fektetett be nálunk, ez tavalyra -1,4 milliárd dollárra csökkent, tehát összességében már a magyar leányvállalatok adnak tőkét az anyavállalatoknak. Ebben persze szerepe lehet akár olyan tranzakcióknak is, mint amikor a GE teljesen nyíltan szállította Magyarországra a francia részlegének eladásából származó gigantikus nyereséget.

Az ENSZ kereskedelemmel és befektetésekkel foglalkozó szervezete, az UNCTAD is gyűjti az FDI adatokat. Ezeket dollárban adják meg, és összehasonlítottuk az MNB számaival, amiket euróról dollárra váltottunk. A folyamatok hasonlóak, de vannak eltérések is – ez utóbbi érthető, hiszen az FDI adatok gyűjtése módszertanilag nem könnyű. Az UNCATAD-nál viszont a befektetők országa szerint csak 2012-ig érhetők el adatok, azok nagyjából megegyeznek az MNB számaival Kínára vonatkozólag is.

 

Érdemes azt is megnézni, hogy Kína (Hongkonggal kiegészítve) milyen gyorsan növeli az FDI kivitelét. A magyar állomány kilenc év alatt évi átlagos 11,5 százalékkal nőtt. Ugyanebben az időszakban 12,3 százalékkal nőtt a kínai külföldi FDI, tehát nagyjából ugyanolyan arányban növelték a befektetéseiket nálunk, mint összesen. A kínai és hongkongi együttes külföldi tőkeállomány 0,03 százaléka van Magyarországon.

 

Lehet, ez nagyon kevésnek tűnik – már csak azért is, mert a világ GDP-jében Magyarország súlya 0,22 százalék körül van, tehát arányaiban a kínai FDI többszöröse -, de még így is jól állunk a régióban. A régióra vonatkozó kínai FDI befektetéseket a European Council on Foreign Relations gyűjtötte össze kínai adatforrások alapján, ezért lehet, hogy mások a számok, mint az MNB statisztikáiban. A kelet-közép-európai régió összes kínai befektetéseinek 32,8 százaléka van Magyarországon, ami messze a legmagasabb.

 

Még a Magyarországnál négyszer nagyobb lakosságú és gazdasági teljesítményű Lengyelországban is negyven százalékkal kevesebb kínai tőke van, mint Magyarországon. Ezek alapján valóban kínai hídfőállásnak számít Magyarország. A baj csak az, hogy miközben 2008 és 2016 között a kínaiak 0,4 milliárd euróval növelték a befektetéseiket, addig az Egyesült Államok 4,3 milliárddal csökkentette őket.

Közélet Vállalat 16+1 befektetés fdi kelet-közép-európa külföldi működőtőke Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2022. május 17. 04:34 Közélet

A felével hízott 12 év alatt a kormány, pedig a magyar közjogi hagyomány szerint fix minisztériumok voltak

Az új kormánynak nemcsak az összetétele, hanem a szerkezete is jelentősen megváltozott, ennél csak a kormányzati struktúra 2010-es, nagyon radikális átalakítása volt alapvetőbb.

Bucsky Péter
2022. május 11. 06:39 Közélet

Tízszer többet költött a Fidesz és a kormány a választási kampányra, mint az ellenzék

A kamupártok összességében alig több mint felével maradtak el az ellenzéki médiaköltéstől. A Facebook vitte el a 24 milliárdos kampány ötödét.

Pálos Máté
2022. május 10. 15:59 Közélet, Világ

Von der Leyen után Macron is tárgyalt a vétózó Orbánnal, az EU a héten áttolná az olajembargót

Európa legerősebb vezetői egymás után tárgyalnak a magyar miniszterelnökkel, miközben az EU minél hamarabb bevezetné a szankciókat.

Fontos

Banyár József
2022. május 19. 17:38 Élet, Pénz

Hogyan lehet biztosítani az életpálya pénzügyi egyensúlyát?

Napjainkban a generációs transzferek nem biztosítják szisztematikusan az életpálya termelési és fogyasztási egyensúlyát, ezért ezt társadalmi szinten kell megtervezni.

Pálos Máté
2022. május 19. 04:34 Pénz, Vállalat

„Akkor közölték az árat, amikor elindították a kamiont” – jelentős drágulás jön a könyveknél

Évtizedek óta nem volt ekkora káosz a nyomdai megrendelések és a könyvek árképzése körül; előfordul, hogy már gyártás közben kell változtatni egy könyv árán.

Trippon Mariann
2022. május 18. 18:01 Adat, Pénz

Erős volt az első negyedéves növekedés, de fenntartható-e?

Az utóbbi években a magyar gazdaság tartósan az uniós és régiós átlag felett tudott növekedni, az egyensúlytalanságok miatt azonban elkerülhetetlen a gazdaságpolitikai fordulat.