Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2017. december 13. 10:07 Közélet, Vállalat

Hoz nekünk Kína annyi pénzt, mint amennyit gürcölünk érte?

A magyar kormány és a gazdasági diplomácia nagy hangsúlyt tett az utóbbi években arra, hogy kínai tőkét csalogasson az országba. És tényleg, az elmúlt években dinamikusan nőtt a kínai befektetések összege Magyarországon, de ez így is csak arra volt elég, hogy most a külföldi működőtőke 0,9 százaléka jön onnan. A régióban viszont meglepően jól állunk ezzel az eredménnyel is.

A magyarországi külföldi működőtőke (FDI) beruházások között 2016-ban 695 millió euró volt a kínai befektetések összege, ha Kínát és Hongkongot együttesen számítjuk. A kettőt érdemes összeadni, mert Hongkong Kína része, és számos kínai cég továbbra is a nemzetközi pénzügyi piacokba jobban integrált országrészt használja arra, hogy megjelenjen a globális piacokon.

Ez nem sok pénz, nem éri el a Magyarországon befektetett külföldi tőke egy százalékát. Viszont 2008-ban még csak 290 millió euró volt, ami az akkori teljes állomány 0,5 százalékát tette ki. Miközben a kínai növekedés jelentős volt, más befektetők már nem voltak ekkora bizalommal, 2012 után gyakorlatilag stagnált az euróban kifejezett összeg, a 2012-es 81,9 milliárd eurós csúcshoz képest 75,5 milliárdra csökkent a nálunk külföldi tőkebefektetések állománya.

 

Kína azon kevés országok között van, amelyek továbbra is növelik a befektetésüket, és ezzel sikerült a 14. helyre feljönniük, Dánia mögé. Az MNB adataiból az is kiderül, hogy az európai befektetések is továbbra is növekednek, az észak-amerikai befektetők viszont elvitték a pénzüket: az Egyesült Államok 2008-ban még 2,9 milliárd eurót fektetett be nálunk, ez tavalyra -1,4 milliárd dollárra csökkent, tehát összességében már a magyar leányvállalatok adnak tőkét az anyavállalatoknak. Ebben persze szerepe lehet akár olyan tranzakcióknak is, mint amikor a GE teljesen nyíltan szállította Magyarországra a francia részlegének eladásából származó gigantikus nyereséget.

Az ENSZ kereskedelemmel és befektetésekkel foglalkozó szervezete, az UNCTAD is gyűjti az FDI adatokat. Ezeket dollárban adják meg, és összehasonlítottuk az MNB számaival, amiket euróról dollárra váltottunk. A folyamatok hasonlóak, de vannak eltérések is – ez utóbbi érthető, hiszen az FDI adatok gyűjtése módszertanilag nem könnyű. Az UNCATAD-nál viszont a befektetők országa szerint csak 2012-ig érhetők el adatok, azok nagyjából megegyeznek az MNB számaival Kínára vonatkozólag is.

 

Érdemes azt is megnézni, hogy Kína (Hongkonggal kiegészítve) milyen gyorsan növeli az FDI kivitelét. A magyar állomány kilenc év alatt évi átlagos 11,5 százalékkal nőtt. Ugyanebben az időszakban 12,3 százalékkal nőtt a kínai külföldi FDI, tehát nagyjából ugyanolyan arányban növelték a befektetéseiket nálunk, mint összesen. A kínai és hongkongi együttes külföldi tőkeállomány 0,03 százaléka van Magyarországon.

 

Lehet, ez nagyon kevésnek tűnik – már csak azért is, mert a világ GDP-jében Magyarország súlya 0,22 százalék körül van, tehát arányaiban a kínai FDI többszöröse -, de még így is jól állunk a régióban. A régióra vonatkozó kínai FDI befektetéseket a European Council on Foreign Relations gyűjtötte össze kínai adatforrások alapján, ezért lehet, hogy mások a számok, mint az MNB statisztikáiban. A kelet-közép-európai régió összes kínai befektetéseinek 32,8 százaléka van Magyarországon, ami messze a legmagasabb.

 

Még a Magyarországnál négyszer nagyobb lakosságú és gazdasági teljesítményű Lengyelországban is negyven százalékkal kevesebb kínai tőke van, mint Magyarországon. Ezek alapján valóban kínai hídfőállásnak számít Magyarország. A baj csak az, hogy miközben 2008 és 2016 között a kínaiak 0,4 milliárd euróval növelték a befektetéseiket, addig az Egyesült Államok 4,3 milliárddal csökkentette őket.

Közélet Vállalat 16+1 befektetés fdi kelet-közép-európa külföldi működőtőke Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Jandó Zoltán
2019. február 20. 12:18 Közélet, Pénz

Egy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerül

Alig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.

2019. február 20. 11:06 Közélet

Neccesen halmozza a juttatásokat tíz parlamenti képviselő

Öt fideszes és öt ellenzéki képviselő egyszerre kap hivatali autót és üzemanyagkártyát, pedig egyszerre nem lehetne mindkettőt igénybe venni.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.