Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. február 11. 17:13 Közélet

Miért szeretné Orbán, hogy a magyar vállalkozók kivigyék a pénzt az országból?

A magyar vállalkozások feladata, hogy külföldön ruházzanak be, a profitot pedig hozzák haza Magyarországra, hangzott el Orbán Viktor vasárnapi évértékelő értekezletén. Ez több szempontból is meglepő kijelentés volt a miniszterelnöktől. Eleve, eddig legfeljebb arról volt szó, hogy néhány hazai stratégiai ágazatban kell többségében magyar cégek kezébe adni a piacokat, a feldolgozóiparban pedig a magyar vállalkozásoknak itthon kellene megerősödnie, és innen kellene még többet exportálnia. Az viszont új elem, hogy a kormány a magyar tőke exportját támogatná.

A miniszterelnök konkrétan a következőképpen fogalmazott: “Sikeres vállalkozóinkra még vár egy történelmi feladat. Nekik kell létrehozniuk Magyarország területén kívül azokat a befektetéseket, amelyek profitját hazahozva kiegyenlítjük a Magyarország területéről kivitt profit mennyiségét. Igazi nemzeti küldetés ez, óriási feladat, rá is fog menni legalább tíz évünk.

Nem könnyű egyértelmű választ találni arra, hogy miért jó, ha a magyar gazdaságpolitika célja lesz, hogy a magyar vállalkozók ne itthon, hanem külföldön fektessék be a nyereségüket. A rendszerváltás óta az egyik legnagyobb problémája a magyar gazdaságnak a tőkeszegénység és a tartósan alacsony beruházási ráta, és persze az, hogy a gazdaság szerkezete duális, mivel a magyar és a külföldi cégek teljesen más dimenzióban mozognak.

Az utóbbi években jóval könnyebben lehet már tőkéhez jutni, mint korábban, amit elsősorban az uniós források beáramlásának és az alacsony kamatoknak köszönhetnek a magyar cégek. De attól azért távol vagyunk, hogy túl sok legyen a tőke. A méret- és menedzsmentproblémák mellett pont a gyenge tőkehelyzet a legfontosabb oka annak, hogy a magyar cégek hazai pályán is versenyhátrányban vannak az országban lévő külföldi vállalatokkal szemben.

A külföldi cégek sem jótékonyságból, hanem profitcéllal jönnek Magyarországra. Ezért senkit nem érhet meglepetésként, hogy jóval több profitot utalnak a magyarországi külföldi leányvállalatok külföldi tulajdonosaiknak, mint amennyit a magyar cégek külföldi részlegei hoznak haza. 

 

De a fenti ábrát sokan félreértik, az ország ugyanis most is jobban jár, mint ha a külföldi cégek nem lennének itt: ahelyett, hogy Németországban, Japánban vagy Hollandiában termelnék a hozzáadott értéket, Magyarországon teszik ezt. (A fenti mínusz egy részét egyébként kiegyenlítik a nemzeti jövedelemben a külföldről hazautalt munkajövedelmek és az EU-ból kapott támogatások.)

Ha azt szeretnénk, hogy szűküljön ez a különbség, ahhoz vagy az kellene, hogy kevésbé legyenek nyereségesebbek az itthoni külföldi cégek (ez nem lenne túl racionális gazdaságpolitikai cél), vagy az, hogy a magyar cégek a Magyarországon megtermelt nyereséget kivigyék az országból, és kint beruházzák – ahelyett, hogy itthon kezdenének vele valamit.

Termelést akkor érné meg a magyar cégeknek külföldre vinni, ha úsznának a tőkében, viszont túl magasnak ítélnék az itthoni fizetéseket, ezért megérné más országokba áthelyezni a működésük egy részét. Addig, amíg Magyarország legnagyobb komparatív előnye a nemzetközi munkamegosztásban az alacsony bér, nagyon távol vagyunk ettől. Sőt, ha a magyar cégek is elkezdik kitelepíteni a termelésüket oda, ahol alacsonyabb a bér, az éppen hogy a magyarországi munkavállalók (tehát a választók) bérét fogja visszahúzni.

Most mindenesetre nagyon nehéz elképzelni olyan magyar céget, amelynek olyan versenyelőnye alakult volna ki, hogy a siker reményével kezdhetne nemzetközi terjeszkedésbe.

Valójában mindössze néhány olyan magyar cég van, amely jelentősebb külföldi foglalkoztató lenne. Ezeket jól ismerni a budapesti tőzsdéről: az OTP-ről, a Molról és a Richterről van szó. Mintegy 40 ezer ember dolgozik más országokban magyar tulajdonú cégeknek, közülük 25-27 ezren az OTP-nek, 4-6 ezren a Richternek dolgoznak, a maradék pedig túlnyomórészt a Mol külföldi munkavállalóiból áll.

 

Alig van más magyar vállalkozás, amely jelentős külföldi tevékenységgel bír. (És a legtöbb esetben itt sem organikus terjeszkedésről, hanem más cégek – mint egy nagy bolgár bank vagy egy horvát nemzeti olajtársaság – felvásárlásáról volt szó.)

További lehetőség keresni egy Magyarországnál is kisebb és lehetőség szerint korruptabb országot, ahol a hazai módszerekhez hasonlóan meg lehet szállni az építőipar állami megrendelésekre épülő részét. Igaz, ez a kísérlet legutóbb Szlovéniában a jelek szerint kudarcot vallott.

Talán az is fontos lehet, hogy Orbán nem külföldi termelőberuházásokról beszélt, hanem “befektetésekről”. Külföldön befektetni pénzt sokkal egyszerűbb, mint mondjuk egy zöldmezős beruházást indítani. Elég részvényeket vagy kötvényeket venni külföldi cégekben. Ez viszont technikailag tőkekivitel, ami csökkenti a magyarországi tőkeállományt.

Az könnyen érthető, hogy egy-egy vállalkozónak ez miért lenne érdeke (külföldön biztonságban tudhatja vagyonát, diverzifikálja a kockázatokat és hasonlók), de hogy a magyar állam miért tartja ezt ösztönzésre méltó, hosszú távú stratégiai célnak, arra nehéz jó szándékú magyarázatot találni.

Közélet külföldi cégek külföldi működőtőke magyar tőke magyar tőkekiáramlás Orbán Viktor Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2019. november 19. 06:59 Közélet

Hatmilliárdos gödörből kell kihúzni Tarlósék elfuserált projektjét

Még a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak.

Jandó Zoltán
2019. november 18. 06:47 Közélet, Vállalat

Mészároséknak már 410 milliárdnyi cégvagyonról van papírjuk, de ennél is többet halmoztak fel

Kétszázmilliárd forintra értékelték fel Orbán Viktor barátjának családi cégét. A felcsúti gázszerelő nagyjából az 1200. leggazdagabb ember lehet a világon.

Jandó Zoltán
2019. november 15. 15:46 Közélet

Rejtőzködő harcostárs szállt be Mészárosék családi cégébe

A második legismertebb tiszakécskei milliárdos, Varga Károly, akinek korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy követelésért cserébe 2 százalékos részesedést kapott a Talentis Zrt-ben.

Fontos

Váczi István
2019. november 15. 06:52 Adat, Vállalat

Lejtőre került az autóipari foglalkoztatás a legfontosabb megyében

Dübörög a járműipar termelése Győr-Moson-Sopron megyében, a legnagyobb cégek létszáma viszont fogyni kezdett. Országosan a rendelésállomány is apad.

Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2019. november 14. 16:44 Vállalat

Van értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?

Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.

Jandó Zoltán
2019. november 14. 06:54 Vállalat

Hogyan lehet ennyire olcsó minden Fekete Pénteken, ha egyszer törvény tiltja?

Jogszabály szerint nem lehet beszerzési ár alatt értékesíteni, de az év többi részében nem 50 százalékos árréssel működnek a cégek. Akkor hogy van ez?