Japánban a fukusimai atomkatasztrófa után hasonló mértékű energiafogyasztás-csökkentést vittek véghez, mint amire most Európa készül.
Az ország egészét érintő szerkezeti reformokkal hozzájárult ahhoz, hogy Japán sikeresen nézzen szembe az őt érintő világpolitikai és világgazdasági kihívásokkal.
Még nem pusztít, de már megérkezett az infláció Kelet-Ázsiába is. Az eddigi alacsonyabb ütemnek ráadásul hosszú távon megvan a maga ára.
Az importárak 44 százalékkal nőttek, a fogyasztói árak mégis csökkentek Japánban, ahol a cégek tartanak az áremeléstől, és bár a járvány alábbhagyott, a fogyasztás sem állt helyre.
Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.
Tokióban nő a gazdaság, a bérek és a lakosságszám is, de a lakásárak és bérleti díjak stagnálnak, amihez az ingatlanpiaci szabadrablás és a bérlői jogok erős védelme egyaránt hozzájárul.
Annak ellenére, hogy a technológia jelenlegi hatékonyságának és árának fényében sokan szkeptikusak az ambiciózus terveket illetően.
Korábban is csak papíron mutattak jól a megtérülési számok, de a járvány végképp veszteségbe dönti a tokiói rendezést.
Egyre nagyobbak az olimpia megrendezésével vagy törlésével kapcsolatos indulatok, de óriási anyagi veszteségek nélkül már nem tudna visszalépni Tokió.
A világ legnagyobb kockázati tőkealapját tavaly a startup-lufi állatorvosi lovának tartották, ám idénre az egyik legjobban fialó cég lett - a szkeptikusok szerint elsősorban a szerencsének köszönhetően.