A hivatalosan ma kezdődő tokiói olimpiára érkező szurkolóknak normális esetben már el kellett volna árasztaniuk a szuvenírboltokat, de mivel a koronavírus-járvány miatt nézők nélkül rendezik meg a játékokat, a forgalom csak töredéke a reméltnek.
A járvány nyilván speciálisan kedvezőtlen feltételeket teremtett, így az olimpia megrendezésére költött összegek megtérülése már nem is igen kerülhet szóba, de előtte sem volt egyértelmű a pozitív mérleg. Persze arra a végül visszavont budapesti olimpiai pályázattal kapcsolatos vitákból is emlékezhetünk, hogy meglehetősen kreatívan lehet bizonyos tételekkel számolni, így a pártolóknak és az ellenzőknek is van mibe kapaszkodniuk. Az valószínűleg hungarikumnak számít, hogy a sportlétesítmények olimpia nélkül is megépülnek, de a közlekedési infrastruktúra esetében ez gyakran tényleg világszerte igaz, legfeljebb előrébb kell hozni bizonyos fejlesztéseket.
Az eredeti költségtervek túllépése pedig teljesen általános a rendező városokban. Az Oxfordi Egyetem Economist által idézett tanulmánya szerint ennek mértéke 1960 óta átlagosan 172 százalék (bár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezt vitatja). Tokió esetében még rosszabb a helyzet, a dollárban eredetileg (2013-ban) 7,5 milliárdos büdzsé 2019-ben hivatalosan is már 12,6 milliárdnál járt, egy átfogó audit szerint azonban valójában a kétszeresénél. Ehhez jönnek hozzá a koronavírus elleni védekezés 2,8 milliárd dolláros költségei.
A tokiói önkormányzat 2017-es számításai szerint az olimpia összesen 127 milliárd dolláros pluszkeresletet generált volna a gazdaságban, de ez részben erősen vitatható (az olimpiai beruházások helyett megvalósulhattak volna mások), a turizmushoz kapcsolódó bevételek pedig teljesen kiesnek.
A megtérülés legnagyobb része elméletileg olyan hosszú távú, nehezen számszerűsíthető hatásokhoz kapcsolódik, mint a város nagyobb hírnevének köszönhető idegenforgalom, valamint a megépült infrastruktúra használata. Az Economist által megkérdezett japán elemzők szerint azonban ezek erősen túlbecsültek, bár a korábban szállodai kapacitáshiánnyal küzdő Tokióban valóban jól jöhetnek hosszabb távon az új hotelek.
Összességében azonban biztosan nem Tokió fogja meghozni új városok kedvét a pályázáshoz. Három év múlva Párizs lesz a házigazda, 2028-ban Los Angeles, a napokban pedig az is eldőlt, hogy 2032-ben Brisbane. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság legalább abban reménykedhet, hogy mire a 2036-os olimpia helyszínéről kell dönteni, a koronavírus-járvány már csak egy rossz emlék lesz.
Világ
A Marshall-tervnél is nagyobb az új német kormánykoalíció költségvetési csomagja
Ukrajnának máris megszavaztak egy katonai segélycsomagot.
Megbukott Ausztriában az a modell, hogy az ételfutárok alkalmazottként dolgozzanak
A Lieferando elbocsátja az összes alkalmazottját, a futárok csak szerződéses vállalkozóként dolgozhatnak tovább.
Életünk végéig dolgoznunk kell, ha a társadalom ennyire elöregedik
Az öregedő országokban egyre több 65 éven felüli dolgozik és a relatív szegénységben élő idősek aránya is nő.
Fontos
Még kényelmetlenenebb helyzetbe került az alapítványi botrány nyomán Varga Mihály
Korábban jó ötletnek tűnhetett a jegybanki alapítvány vagyonának beolvasztása az MNB-be, de a botrány és vagyonvesztés után már nagyon más a helyzet.
Ne támogassuk tovább a gazdagokat!
Közvetlenül és közvetve is sok pénzzel támogatja a földgáz, a benzin és a gázolaj felhasználását az állam, ami növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Az ellenzéki győzelem esélye esztelen állami költekezéshez vezet
A kormány természetének megfelelően saját politikai hatalmának biztosítására törekszik, a társadalmi jólét tartós emelésére csak a látszat szintjén.
