Lakásprogramot hirdet a fiataloknak a kormány, de félő, hogy ez ugyanúgy hozzájárul az ingatlanok drágulásához, mint korábban a csok és a babaváró.
1000 milliárd forintos nagyságrendű pénz jelenhet meg a piacon a nyugdíjpénztári és állampapírban tartott megtakarításokból, 10-15 százalékos drágulás jöhet.
A Fidesz legelső kormányzása alatt évente átlagosan 24 ezer lakás épült, 2010 óta viszont már csak 15,5 ezer.
Olcsóbbak a budapesti új lakások, mint Pozsonyban vagy Prágában, de ettől még nem lett sokkal megfizethetőbb itthon a lakhatás.
Háromszor annyi támogatott lakáshitelt vett fel a lakosság 2024 első négy hónapjában, mint egy éve, ami egyértelműen a csok plusz megjelenésének tulajdonítható.
A lakások nagyon gyors drágulása nemcsak hazánkban, hanem Lengyelországban is probléma, amit az állami támogatás csak tovább súlyosbít.
A legtöbb lengyel saját lakásról álmodik, de az ingatlanárak ugrásszerű emelkedése miatt a lakásbérlésre kényszerülők száma várhatóan tovább fog nőni.
Megint nekifut a kormány annak, hogy kamattámogatásokkal segítse a lakásszerzést, Lengyelországban viszont egy tervezett hasonló intézkedés miatt utcára mentek az emberek.
Magára talált a lakáspiac, ami löketet adhat a hitelezésnek és az építőiparnak is.
Reálértéken nem, de nominálisan drágulni fognak az ingatlanok idén és az elkövetkező években.