A beruházókat semmi sem kötelezi arra, hogy a közcélú igényeket figyelembe vegyék, így csak akkor építenek óvodát vagy rendelőt, ha nekik is megéri.
Gazdasági helyett politikai szempontok vezérelték az elmúlt években a magyar energiapolitikát, emiatt pedig kritikus évek várhatóak az áramellátásban.
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A szigorúbb klímavédelmet követelők azzal vádolják az autóipart, hogy ürügyként használja az infrastruktúra hiányát, hogy késleltesse az elektromos átállást. De mit mutatnak a számok?
Könnyen meg lehetett volna előzni a vészhelyzetet, de az ehhez szükséges pénzt inkább jelentéktelen projektekre költötte a kormány.
Az utóbbi hónapokban látványosan romlott a menetrendszerűség, és az elhibázott kormányzati döntések miatt a következő években még többet késnek majd a vonatok.
Még nem világos, hogy miből, hogyan, és lenne-e értelme, de Európa a jelek szerint szeretne versenyre kelni a kínai infrastrukturális beruházásokkal.
Bár globális érdek, hogy Amerika modernizálja a közlekedési rendszerét, a közelmúltbeli példák alapján ezt komoly intézményi hiányosságok, rettenetes pazarlás és burjánzó korrupció nehezíti.
A térségben mindenhol a hazai építőipari cégek viszik el a nagy közbeszerzések döntő részét. A magyar cégek nem nyernek külföldön, az osztrákok viszont rendszeresen.
Sok múlhat az első adagok kiszállításának tapasztalatain, de még akkor sincs megfelelő infrastruktúra, ha a covid-vakcinákat fagyasztás nélkül lehet szállítani és tárolni.