Fél fok volt az átlagos középhőmérséklet az előző hónapban Magyarországon. Ezzel az idei volt a második leghidegebb február az elmúlt 13 évben.
A jelenleg is zajló davosi konferenciát rendező Világgazdasági Fórum összegyűjtötte a világra rövid és hosszabb távon leselkedő legnagyobb kockázatokat.
Két éve még plusz 1,1 foknál tartottunk az iparosodás előtti szinthez képest, erre jött két év alatt még fél fok, amivel a 1,5 fokos cél fölé kerültünk.
Nemcsak globálisan, Magyarországon is kiugróan magas volt az átlaghőmérséklet 2024 első harmadában. Februárban és márciusban is megdőlt a hőmérsékletrekord.
A Csendes-óceánt illető éghajlati jelenségek következményeit áttételesen világszerte lehet érzékelni, igaz, egyre inkább az üvegházhatású gázok kibocsátása a döntő tényező az időjárás alakulásában.
Visszatért idén az El Niño, és rekordmagasba röpítette a klímaváltozással a 2023-ra vonatkozó globális átlaghőmérsékleti adatot.
Idén még csak ízelítőt kaptunk a forróságból, főleg a krónikus betegek és a szabadban dolgozók számára jó hír, hogy az előttünk álló egy hét enyhének ígérkezik.
Hosszú távon áradásokat, szárazságot, a halállomány csökkenését, valamint a trópusi betegségek terjedését okozhatja.
Az elmúlt évekhez képest nem is volt kifejezetten meleg a fűtési időszakban, így a hőmérséklet-hatás a fogyasztáscsökkenés 10 százalékát sem magyarázza.
Több mint szokatlan a tárolók töltődése a tél közepe felé, de több ok együttes hatására ez most összejött, ha egyben vizsgáljuk az uniós kapacitást.