Elsőként 2024-ben lépte át a Föld éves átlaghőmérséklete a párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 fokos felmelegedési értéket. A Copenicus Éghajlati Információs Szolgálat szerint a tavalyi volt a legmelegebb év a mérések kezdete óta, 1,6 fokkal haladta meg az ipari forradalom előtti átlaghőmérsékletet. Az elmúlt tíz év egyben a tíz legmelegebb is volt.

Miért fontos ez? A leginkább érintett országok számára élet-halál kérdése, hogy sikerül-e a 1,5-2 fokos szinten tartani a felmelegedés mértékét. Az élővilág pusztulása, az intenzív hőhullámok és a tengerszint emelkedése egyaránt óriási kockázatot jelent.

Alulnézet: a szélsőséges időjárási jelenségek, hőhullámok mellett az olyan heves esőzések, áradások gyakoriságát is növeli a felmelegedés, mint ami szeptemberben Közép-Európát sújtotta. A Boris mediterrán ciklon euró milliárdokban mérhető kárt okozott a környező országokban.

Számokban: Ürge-Vorsatz Diána klímakutató a Portfolionak azzal egészítette ki a friss jelentést, hogy 2024 Magyarország történetében is a legmelegebb év volt.

• Ráadásul Magyarország esetében nagyobb a tavalyi év értékének kiugrása, hiszen az éves középhőmérséklet megközelítette a 13 fokot, pedig a 11,5 fokot is csak 2014-ben lépte át először az éves átlag.
• A 2023-as, szintén rekordnak számító évhez képest 0,7 fokkal volt melegebb 2024, korábban pedig sosem fordult elő 0,5 foknál nagyobb ugrás két egymást követő évben.

Felülnézet: a 2015-ben elfogadott párizsi klímaegyezmény szerint azt kell elkerülni, hogy a bolygó átlaghőmérséklete tartósan, több éven keresztül 1,5 fok felett maradjon az ipari forradalom előtti átlaghoz képest. A szén-dioxid kibocsátása azonban rekordot döntött az elmúlt évben, ami növeli az esélyt arra, hogy az egyezmény ne legyen teljesíthető.

• Kifejezetten extrémek a 2023-24-es adatok, hiszen előtte még csak 1,1 fokkal voltunk az iparosodás előtti szint fölött. Vagyis két év alatt közel fele akkora felmelegedés jelentkezett, mint előtte nagyjából 150 év alatt.
• Ennek az okát jelenleg a klímaszakértők is csak találgatják, legalább 0,2 foknyi felmelegedésre jelenleg nincs széles körben elfogadott magyarázat.

Reakció: Antonio Guterres ENSZ-főtitkár éghajlati összeomlásnak nevezte a közelmúltbeli hőmérsékleti rekordok sorozatát. Újévi beszédében azt is elmondta, nem maradt vesztegetni való időnk, le kell állnunk a üvegházhatású gázok kibocsátásával.

Mi következik? A felmelegedés mértéke a tudósokat is meglepi. A BBC-nek nyilatkozó klímakutató szerint alulbecsülhették a klímaváltozás és az El Nino jelenség hatásait, azt pedig egyelőre nem tudják, hogy az elmúlt egy-két év trendjei tartósak maradnak-e.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFüstbe megy az első klímacél, és fordulat kellene, hogy ne kövesse a másodikEgyre inkább illúzió a másfél fokos felmelegedés, a vállalások és beruházási tervek inkább 2,5-3 fokot adnak ki, ami drámai következményekkel járhat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegoldható a klímaváltozás elkerüléséhez szükséges gazdasági átmenet - kivéve, ha feladjuk, mielőtt megpróbálnánkMiért van az, hogy bár a 1,5 fok tartása elérhető és szükséges, mégis vannak, akik inkább elengednék?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat éghajlatváltozás globális felmelegedés időjárás klímaváltozás üvegházhatás Olvasson tovább a kategóriában