Nagy-Britannia után Svájcban épített részben műanyag hulladékok anyagából utat egy skót vállalat.
A budapesti számok egyik lehetséges magyarázata, hogy PET-palack helyett inkább aluminiumdobozos termékeket vettünk, de a fogyasztásunkat nem akartuk visszafogni.
Húsz éve még szelektív gyűjtés sem volt, mára az összes szemét kétharmadát újrahasznosítják Ljubljanában, amivel vezető szerepe van Európában.
A kínai szemétimport-korlátozás és a nem hatékony gyűjtés miatt egyre nagyobb a verseny a műanyagiparban az újrafeldolgozás megreformálásáért.
Hova dobjuk az olajos flakont vagy az elviteles kávéspoharat? És a csokis vagy chipszes zacskót? Vége a bizonytalankodásnak szemétválogatás közben!
Az unió megy előre a körforgásos gazdaság modelljével, bár ebből a mindennapokban még vajmi keveset érzékelünk. Viszont van már működő modell.
Az alumínium-hulladékkal foglalkozó Martin Metals többször került nehéz helyzetbe, de mindig sikerült idejében váltania.
A Humusz Szövetség központja egy magasházakkal körbevett zöld udvar Budán. A helyet bárki használhatja, és konyhai zöldhulladékát is tudja hasznosítani.
Szeméttel fűtünk, szeméttel töltjük a laptopunkat, és szeméttel dolgozik a cementgyár is. Sokat javult a szelektív szemétgyűjtés, de akár négyszer annyit is újra lehetne hasznosítani, mint most.
Üveg, alumínium vagy PET palack? Megnéztük, mit mond a tudomány, és elborzadtunk a műanyagszennyezés hatásaitól.