Komoly válságban van a hulladék újrahasznosítása az Egyesült Államokban. Az összes szemét kevesebb mint tíz százalékát hasznosítják újra, pedig évtizedek óta tartó kampányok hatására végre elkezdték nagyobb arányban szelektíven gyűjteni a szemetet. A plázákban, reptereken, iskolákban és irodaházakban is megjelentek a szelektív gyűjtőhelyek, és több városban is büntetést szabnak ki arra, aki nem válogatja szét a szemetét.
Az újrahasznosítható szemetet évtizedeken keresztül Kínába küldték. A gépi válogatásnál Amerikában jóval drágább kézi válogatást az olcsó kínai munkaerő végezte el. A gondos válogatásra amiatt volt szükség az Atlantic cikke szerint, mert a szelektíven gyűjtött szemét mintegy 25 százaléka szennyezett volt.
Tavaly azonban Kína úgy döntött, hogy korlátozza a hulladékimportot, többek között a vegyes papírhulladékét és a legtöbb műanyagét. Az amerikai településeknek így dönteniük kellett: magasabb szemétdíjat kérnek az újrafeldolgozásért, vagy a szelektíven gyűjtött szemét is megy a szemétégetőkbe és -lerakókba.
A Virgina állambeli Broadway-ben például 22 éve működik szelektív gyűjtés, de mivel 63 százalékkal drágult volna a külön gyűjtött hulladék elszállítása, az önkormányzat végül úgy döntött, hogy felszámolja a rendszert. Az USA-ban számos település döntött hasonló módon.
A jelenséggel párhuzamosan egyre nagyobb vásárlói nyomás alá kerül a műanyagipar a fogyasztók részéről a Bloomberg cikke szerint. Az óceánokat elárasztó szemét napról napra látványosabb problémát jelent. Az egyszer használatos műanyagok környezetromboló hatása egyre inkább a közbeszéd része, az EU 2021-tól be is tiltja az ilyenből készített eszközöket.
Az amerikai Closed Loop nevű befektető cég tanulmánya szerint a műanyag egyre negatívabb megítélés alá esik, és ez a műanyagipart is változásokra kényszeríti. A Bloomberg szerint legalább hatvan vegyipari vállalat versenyez azért, hogy javítson a hulladékfeldolgozás hatékonyságán. A kézi válogatás és a jelenleg használt, nem túl fejlett technológia nem tudja az összes műanyagtípust kezelni, nem képes minden szennyeződést eltávolítani, így többségében nem teljesen tiszta műanyagot állít elő újra, amelynek korlátozott a felhasználása.
A cél olyan technológia feltalálása lenne, amely a műanyagszemetet eredeti alkotóelemeire, lényegében tiszta granulátumra bontja le, amely a legtöbb műanyag tárgy alapanyaga a gyárakban. A McKinsey tanácsadócég riportja szerint a technológia fejlődésével 2030-ra négyszeresére nőhet az újrahasznosított műanyag aránya, a mostani 12 százalékról 50 százalékra.
Világ
Újra sorban állás jöhet a német határokon
Egy hónap múlva kiderül, ki vezeti a következő négy évben a német kormányt. A legesélyesebb jelölt, Friedrich Merz visszaállítaná a határellenőrzést.
Jól fizet az orosz biznisz, csak lehet, hogy elveszik a profitot
A Raiffeisen kétmilliárd eurós büntetése jól mutatja, hogy milyen könnyen semmivé válhat az Oroszországban maradt nyugati cégek által megtermelt nyereség.
A világ negyedik legnépesebb országa is csatlakozott a kínai-orosz klubhoz
A 275 milliós Indonézia BRICS-tagsága jelzi a gazdasági világrendszerváltás igényét, bár rövid távon a kínai pénz és az illiberalizmus védelme a fő motiváció.
Fontos
Továbbra is azzal büszkélkedik a kormány, hogy jól jár, aki jól keres
Nem mindegy, hogy szja-visszatérítés vagy állampapír-kamatfizetés, igaz, a szlogen is megváltozott a 2022-es újraindításról a mostani repülőrajtra.
Már az elején elvéthetjük az egymilliós átlagbérhez vezető utat
Önmagában nem néz ki rosszul a bérdinamika, de a lassuló trend alapján nagyon meglepő lenne, ha időre elérnénk a kormányzati ígéret kiindulópontját.
Kezd látszani, hogy milyen cégeket támogat majd a kormány repülőrajtos programja
Nem a nagyobb segítségre szorulók felhozása, sokkal inkább az lehet a most indult Demján Sándor 1+1 alprogram célja, hogy a jók még jobbak legyenek.
