Komoly válságban van a hulladék újrahasznosítása az Egyesült Államokban. Az összes szemét kevesebb mint tíz százalékát hasznosítják újra, pedig évtizedek óta tartó kampányok hatására végre elkezdték nagyobb arányban szelektíven gyűjteni a szemetet. A plázákban, reptereken, iskolákban és irodaházakban is megjelentek a szelektív gyűjtőhelyek, és több városban is büntetést szabnak ki arra, aki nem válogatja szét a szemetét.
Az újrahasznosítható szemetet évtizedeken keresztül Kínába küldték. A gépi válogatásnál Amerikában jóval drágább kézi válogatást az olcsó kínai munkaerő végezte el. A gondos válogatásra amiatt volt szükség az Atlantic cikke szerint, mert a szelektíven gyűjtött szemét mintegy 25 százaléka szennyezett volt.
Tavaly azonban Kína úgy döntött, hogy korlátozza a hulladékimportot, többek között a vegyes papírhulladékét és a legtöbb műanyagét. Az amerikai településeknek így dönteniük kellett: magasabb szemétdíjat kérnek az újrafeldolgozásért, vagy a szelektíven gyűjtött szemét is megy a szemétégetőkbe és -lerakókba.
A Virgina állambeli Broadway-ben például 22 éve működik szelektív gyűjtés, de mivel 63 százalékkal drágult volna a külön gyűjtött hulladék elszállítása, az önkormányzat végül úgy döntött, hogy felszámolja a rendszert. Az USA-ban számos település döntött hasonló módon.
A jelenséggel párhuzamosan egyre nagyobb vásárlói nyomás alá kerül a műanyagipar a fogyasztók részéről a Bloomberg cikke szerint. Az óceánokat elárasztó szemét napról napra látványosabb problémát jelent. Az egyszer használatos műanyagok környezetromboló hatása egyre inkább a közbeszéd része, az EU 2021-tól be is tiltja az ilyenből készített eszközöket.
Az amerikai Closed Loop nevű befektető cég tanulmánya szerint a műanyag egyre negatívabb megítélés alá esik, és ez a műanyagipart is változásokra kényszeríti. A Bloomberg szerint legalább hatvan vegyipari vállalat versenyez azért, hogy javítson a hulladékfeldolgozás hatékonyságán. A kézi válogatás és a jelenleg használt, nem túl fejlett technológia nem tudja az összes műanyagtípust kezelni, nem képes minden szennyeződést eltávolítani, így többségében nem teljesen tiszta műanyagot állít elő újra, amelynek korlátozott a felhasználása.
A cél olyan technológia feltalálása lenne, amely a műanyagszemetet eredeti alkotóelemeire, lényegében tiszta granulátumra bontja le, amely a legtöbb műanyag tárgy alapanyaga a gyárakban. A McKinsey tanácsadócég riportja szerint a technológia fejlődésével 2030-ra négyszeresére nőhet az újrahasznosított műanyag aránya, a mostani 12 százalékról 50 százalékra.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
