Élesben remélhetőleg nem tudjuk meg a választ, de az erőviszonyok rendkívül egyenlőtlenek.
Az állami fegyveres agresszió nem ment ki a divatból, csak összezsugorodott, és a módszerei is trükkösebbé váltak a formális hadüzenetek korához képest.
Hogy bomolhat fel egy 300 ezres hadsereg 11 nap alatt? Az okok összetettek, de az amerikai támogatás elfuserált felhasználása jelentősen hozzájárult ehhez.
Megtízszerezhette a pénzét, ha valaki egy héttel a szeptember 11-i támadások után fektetett nagy amerikai hadiipari cégekbe, és Kabul múlt heti elestéig meg is tartotta a részvényeket.
Afganisztán számolatlanul nyelte el az Egyesült Államok és szövetségeseinek emberi és anyagi erőforrásait. Jó, hogy Magyarország 18 év után kivonult onnan.
Messzire vezető előrelépés a hadviselés evolúciójában az autonóm módon működni képes kamikázedrónok bevetése, ha arra tényleg úgy került sor, ahogyan egy ENSZ-jelentés tárgyalja.
Szerzőnk néhány olyan alapvető elvet mutat be, amelyet mindenkinek érdemes átgondolnia, mielőtt állást foglal bármely fegyveres konfliktussal kapcsolatban.
Sok példa volt a történelemben egy domináns és egy felemelkedő nagyhatalom konfliktusára, és a többségük háborúhoz vezetett.
Ugyan a GDP-hez képest harmadával kevesebbet költ a világ fegyverkezésre, mint a hatvanas években, mégis jelentős ütemben növekednek a katonai kiadások.
Évtizedek óta nem volt komoly veszélyben Svédország, így a lakosság nem is tudja, mit kell tenni krízishelyzetben. Az orosz fenyegetéstől tartanak.