Rekordmeleg volt a január, de az egész tél már a hidegebbek közé tartozott. Európa gáztartalékai aggasztó ütemben fogynak.
A jelenleg is zajló davosi konferenciát rendező Világgazdasági Fórum összegyűjtötte a világra rövid és hosszabb távon leselkedő legnagyobb kockázatokat.
Két éve még plusz 1,1 foknál tartottunk az iparosodás előtti szinthez képest, erre jött két év alatt még fél fok, amivel a 1,5 fokos cél fölé kerültünk.
Százezren néztek meg egy olyan videót a Megafon YouTube-csatornáján, amelyben alig találni nem a megtévesztést szolgáló mondatot.
A legújabb hőmérsékleti anomáliák arra utalnak, hogy az éghajlat globális átalakulása hamarabb változtatja meg a klímarendszert, mint azt korábban várták.
Magyarországon az idei első hét hónapban 4,4 fokkal volt melegebb, mint a iparosodás előtt, míg a globális átlag ennek majdnem csak a harmada egyéves időtávon.
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
A Csendes-óceánt illető éghajlati jelenségek következményeit áttételesen világszerte lehet érzékelni, igaz, egyre inkább az üvegházhatású gázok kibocsátása a döntő tényező az időjárás alakulásában.
Visszatért idén az El Niño, és rekordmagasba röpítette a klímaváltozással a 2023-ra vonatkozó globális átlaghőmérsékleti adatot.
19 ezer embert menekítette ki Rodosz szigetéről, a görög tűzoltóság szóvívője szerint korábban ilyen méretű akcióra még nem volt példa.