Már az előző lehűlés hatására látványosan megugrott a kisebb fogyasztók gázfelhasználása Magyarországon.
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Elfogadta az Európai Parlament a gázfűtés kivezetésére irányuló szabályokat, a lépés erősen hat majd a magyar háztartásokra.
A rossz levegő egészségkárosító hatása a dohányzáséval mérhető össze.
Bár volt rá esély, hogy a tavalyi tapasztalatok alapján ezúttal kissé bátrabban fűtenek majd a háztartások, és így emelkedik némileg a fogyasztás, de nem ez történt.
Gázkazánok és -bojlerek helyett megújuló energiaforrásokból előállított elektromosságot használó fűtőberendezésekre kell átállniuk a háztartásoknak.
Önbevallásos adatok alapján a magyar lakosság öt százaléka nem tudta megfelelően fűteni lakását tavaly.
Ez a teljes fogyasztásunk negyede. Bár a felhasználás visszaesésében a kedvező időjárásnak is volt némi szerepe, a fő ok a gáz drasztikus drágulása volt.
A környező országokban már prioritás az épületek energiahatékonyságának növelése, Magyarországon évekkel ezelőtt leálltak azok az állami programok, amelyek segíthetnék az energiahatékonyságot javító mélyfelújításokat.