„A cél az, hogy 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán se legyen üzemben” – áll az Európai Parlament sajtóközleményében, amiben az épületek energiahatékonyságának javítását célzó szabályok elfogadásáról számolt be a héten az unió parlamentáris testülete. A többek között a gázfűtéses rendszerek leszerelését is előíró intézkedés már tavaly óta napirenden van, és Magyarországot a fosszilis energiahordozókon alapuló fűtés elterjedtsége miatt erősen érinti.
A magyar háztartások energiahasználatában ugyanis meghatározó szerepe van a földgáznak, annak részaránya némi – vélhetően a rezsiköltségek alakulásától függő – ingadozást ugyan mutatott az elmúlt évtized során, ám mindvégig 40 százalék felett volt az Eurostat adatai szerint. (Ezek nemcsak a fűtést, hanem a vízmelegítéstől kezdve a főzésig mindenféle otthoni tevékenységhez kapcsolatos energiaszükségletet figyelembe vesznek.)
A kifejezetten a fűtést illető adatok azonban még inkább azt jelzik, hogy jókora kihívást jelent majd Magyarországon az új szabályoknak való megfelelés. (Amennyiben azokat az Európai Tanács, tehát lényegében a tagállamok is elfogadják. A szabályok alól kivételt kapnak a mezőgazdasági és műemléki védettség alatt álló épületek.)
Az OECD friss országjelentésében is figyelmeztet, hogy egyrészt kiemelkedően elterjedt a magyar háztartások körében a gázfűtés, másrészt rendkívül alacsony, mindössze 25 százalék a hőszigetelt otthonok aránya (míg például Ausztriában 80, Lengyelországban 59, Szlovákiában 35 százalék). A szigetelés hiánya a fölöslegesen sok gáz elhasználása mellett (ami a korszerűtlen, zömmel legalább húszéves gázkészülékek működtetésének is betudható) a modernebb, például hőszivattyús fűtésrendszerekre történő átállást is megnehezíti, azok ugyanis csak akkor működnek megfelelően, ha az általuk termelt meleget meg is tartja az épület.
A gázfűtéstől való megválás persze nem csak Magyarországon okozhat kihívásokat, az energiahordozónak való kitettség leginkább a holland háztartások körében jellemző. Az országban azonban már bő öt éve napirenden van a korszerűbb, megújuló energiaforrásokon alapuló fűtési rendszerekre történő átállás, és mostanra már tapasztalat is akad a váltás megvalósításával kapcsolatban: az egyik legfontosabb hátráltató tényező a fűtéskorszerűsítésben jártas szakemberek hiánya, ami várhatóan Európa-szerte probléma lehet majd. Gondot jelentenek továbbá a még az országon belül is eltérő helyi igények és ambíciók az átállással kapcsolatban.
Erre a nehézségre figyelmeztetett az egyik magyarországi épületgépészeti szaklap is: az épületek és környezetük egyedi adottságai miatt sok esetben kérdéses, hogy egyáltalán lehet-e alternatívát találni a földgázalapú fűtés helyébe, ráadásul a magyar erőművi kapacitások is korlátot szabhatnak az átállásnak. A probléma megoldására az OECD az országjelentésében azon háztartások felé célzott támogatási rendszerek kidolgozását javasolja, amelyek számára a legnagyobb nehézséget jelenti a jól működő alternatív fűtési rendszerek kialakítása, miközben az indokolatlan környezetszennyezést okozó kazánok működtetését bírsággal büntetné a szervezet.
A háztartások energiafelhasználásának elmúlt két évtizedben tapasztalt tendenciái Magyarországon mindenesetre nem túl ígéretesek, a fűtési energiafogyasztás jelentősen nőtt 2000 és 2019 között, így már a második legmagasabb szintűnek bizonyul az OECD által vizsgált országok között. Érdemi növekedés e tekintetben csak Magyarországon történt, a többi országban jellemzően kisebb-nagyobb mértékben, de csökkent a fűtési energiafelhasználás, kivéve Olaszországot, ahol lényegében változatlan maradt.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
