2030-ra minden új épületnek, 2050-re pedig a meglévő épületállománynak is kibocsátásmentessé kellene válnia az Európai Tanács és a Parlament javaslata szerint, ami az építmények energiahatékonyságára vonatkozó irányelv felülvizsgálatát szorgalmazza. A tervek között szerepel továbbá a fosszilis tüzelőanyagokkal működő kazánok fokozatos kivonása a forgalomból 2040-ig.
Háttér: az Európai Bizottság 2021 végén javasolta a Parlament és a Tanács számára az említett irányelv újragondolását és a 2050-ig megvalósítandó nulla kibocsátású épületállomány elérését célzó terv kidolgozását. Az unió területén felhasznált energia negyven százaléka köthető az épületekhez, illetve azok az energiával kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36 százalékáért felelősek.
- Már most is tilos egyes tagállamokban gázkazánokat és -bojlereket telepíteni, amit a környezetvédelmi aggályok mellett az orosz-ukrán háború nyomán kibontakozó gázellátási bizonytalanságok is indokolnak.
- A gázfűtésre korábban átmenetként tekintett a szakma a szilárd tüzelésű kazánok és a szén-dioxid kibocsátással nem járó alternatívák között. Mivel minden égetéssel járó fűtési megoldás hozzájárul a globális felmelegedéshez, a gázkazánok cseréje is napirendre került.
Miért fontos ez? Jelenleg sok európai országban – közöttük Magyarországon is – a gáz fontos szerepet játszik a háztartások fűtésében és a meleg víz előállításában. Az Európai Unióban a háztartási energiafogyasztás egyharmada köthető a gázhoz, míg ez az arány Magyarországon 52 százalék az Eurostat két évvel ezelőtti statisztikái szerint.
- Nem egyforma mértékben érintik tehát az egyes tagállamok háztartásait a fűtéskorszerűsítési elképzelések, Magyarországon viszonylag széles az érintettek köre.
Mi várható? A javaslat még elfogadás előtt áll, mindenesetre a fosszilis energiahordozók visszaszorítását illető szándék egyértelmű. A hagyományos fűtési módok kiváltásában az uniós döntéshozók nagy szerepet szánnak a napelemeknek, ugyanakkor a gázpiaci szereplők is keresik a lehetőségeket, hogy az általuk fenntartott infrastruktúra jelentősége megmaradhasson.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
