2030-ra minden új épületnek, 2050-re pedig a meglévő épületállománynak is kibocsátásmentessé kellene válnia az Európai Tanács és a Parlament javaslata szerint, ami az építmények energiahatékonyságára vonatkozó irányelv felülvizsgálatát szorgalmazza. A tervek között szerepel továbbá a fosszilis tüzelőanyagokkal működő kazánok fokozatos kivonása a forgalomból 2040-ig.
Háttér: az Európai Bizottság 2021 végén javasolta a Parlament és a Tanács számára az említett irányelv újragondolását és a 2050-ig megvalósítandó nulla kibocsátású épületállomány elérését célzó terv kidolgozását. Az unió területén felhasznált energia negyven százaléka köthető az épületekhez, illetve azok az energiával kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36 százalékáért felelősek.
- Már most is tilos egyes tagállamokban gázkazánokat és -bojlereket telepíteni, amit a környezetvédelmi aggályok mellett az orosz-ukrán háború nyomán kibontakozó gázellátási bizonytalanságok is indokolnak.
- A gázfűtésre korábban átmenetként tekintett a szakma a szilárd tüzelésű kazánok és a szén-dioxid kibocsátással nem járó alternatívák között. Mivel minden égetéssel járó fűtési megoldás hozzájárul a globális felmelegedéshez, a gázkazánok cseréje is napirendre került.
Miért fontos ez? Jelenleg sok európai országban – közöttük Magyarországon is – a gáz fontos szerepet játszik a háztartások fűtésében és a meleg víz előállításában. Az Európai Unióban a háztartási energiafogyasztás egyharmada köthető a gázhoz, míg ez az arány Magyarországon 52 százalék az Eurostat két évvel ezelőtti statisztikái szerint.
- Nem egyforma mértékben érintik tehát az egyes tagállamok háztartásait a fűtéskorszerűsítési elképzelések, Magyarországon viszonylag széles az érintettek köre.
Mi várható? A javaslat még elfogadás előtt áll, mindenesetre a fosszilis energiahordozók visszaszorítását illető szándék egyértelmű. A hagyományos fűtési módok kiváltásában az uniós döntéshozók nagy szerepet szánnak a napelemeknek, ugyanakkor a gázpiaci szereplők is keresik a lehetőségeket, hogy az általuk fenntartott infrastruktúra jelentősége megmaradhasson.
Élet
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Fontos
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
