Balázs Attila egy interjúban azt mondta, csak az nem keres itthon 500 ezer forintot, aki nem akar dolgozni. Nehéz olyan statisztikát találni, ami ezt igazolni tudná.
Már decemberben emelkedhetnek a legalacsonyabb fizetések, más kérdés, hogy ezzel az érintettek rosszabbul járnának, mint egy sima bérkompenzációval.
Sok előnye lehet az átláthatóságnak, de az osztrák példa nem mutatja a nemek közötti bérszakadék csökkenését, és ennek érthető okai vannak.
Az év első hónapjaiban már masszívan csökkentek a reálbérek, és a júliustól hatályos emelés csak az év második felében ellensúlyozná a drágulást.
A magyar munkaválllalók fele a munkahelyváltáson is elgondolkodna, de csak a cégek harmada tervez idén új embereket felvenni.
A kereskedőknek jelenleg az Apple vagy Google Pay adta élménnyel kell versenyezniük - és a mentett kártyás szolgáltatással ezt a gyakorlatilag egy gombnyomásos fizetési élményt kapják meg a fogyasztók.
Augusztus után szeptemberben is nőttek éves alapon az átlagos béremelések, de a gyorsuló inflációval nem tudták tartani a lépést.
Jarosław Kaczyński szerint a lengyel bérek gyorsan zárkóznak fel a japánokhoz, és a Nyugat utolérése is reális cél, ha az eddig úton haladnak tovább.
Nagyon nincs rendben a bérszerkezet, ha pedig egy fejlett nyugati országhoz hasonlítjuk az adatainkat, akkor különösen látványossá válik a probléma súlyossága.
Kezdetben csak némileg az átlag felett, aztán elég sokat kereshetnek náluk a fejlesztők.