felvételi
Megkeseríti a felsőoktatásba felvételizők életét az új pontrendszer
A diákok többsége számára többletterhet, több frusztrációt és bizonytalanabb továbbtanulási lehetőséget jelent a felsőoktatási felvételi idén debütáló új rendszere.
Komolytalan ponthatárokkal is be lehetett jutni egyetemre, a létszám növelése a minőség rovására mehet
Lemorzsolódás esetén az egyetemek elesnek az állami finanszírozás egy részétől, ezért ellenérdekeltek a kibuktatásban.
Kitalálták, hogyan kellene átalakítani az egyetemi felvételit, hogy ne legyen ennyire stresszes
Egy elméleti modell szerint jobban járhatnának a felvételizők, ha nem függne annyira a pontszámuktól, hogy melyik egyetemre kerülnek be.
Még kevesebb fiatal törhet ki a szegénységből a szigorúbb felvételi szabályok miatt
A felsőoktatásba 2020 óta emelt szintű érettségivel és legalább 280 ponttal juthatnak be a felvételizők, ami úgy tűnik, hogy az egyenlőtlenségek növekedésével járhat.
A középiskolai felvételi rendszer hátraszorítja az állami gimnáziumokat, az állam az egyházi iskolákba tereli a diákokat
A Fidesz érában a gimnázium helyett a szakmatanulás a kitüntetett irány, ám a számok arra utalnak, hogy a fiatalok és a szüleik menekülnének ettől.
Kevesen izgulhatnak idén az egyetemi ponthatárok miatt, és ez nagy baj
Lehet, hogy a felvételizők számának idei csökkenése csak a rendkívül feszített munkaerőpiaci helyzet átmeneti mellékhatása. De hosszú távon akkor is nagyon aggasztó.
Az iskola, amely bejuttatja a magyar érettségizőket Oxfordba, de nem ez a lényege
Szintet lép a Milestone Institute, a tanítás mellett megjelent az üzleti szolgáltatások piacán és jövőre elkezdi a fordított agyelszívást is.
Még nehezebb lett bekerülni a felsőoktatásba az ország legszegényebb vidékeiről
Az elitet építi az oktatáspolitika, és ez megtette a hatását.
Évente 10 millió kínai óvodás és kisiskolás kezdi a felkészülést az egyetemi felvételire
Óriási üzlet lett az iskolán kívüli felkészítő, sokan bármit megadnának, hogy egyetemre küldhessék a gyerekeiket.
