A dél-koreai fejlődési recept sok helyen, így Magyarországon is népszerű, de a világgazdaság átalakulása és a technológiai fejlődés miatt a nemzeti tőke és nemzeti bajnokok kitermelése egyre kevésbé célravezető.
A nyugati feldolgozóipar bevonzásával a fejlett országok közé lépne India a következő 25 évben, de lehet, hogy ez túl nagy feladat lesz.
A Stellantis és a BMW is az előzetesen vártnál jobb számokat közölt csütörtökön, de mindkét gyártó kockázatnak látja az európai kereslet visszaesését az infláció miatt.
A háború miatt nem szállítanak az ukrán üzemek egy kulcsfontosságú alkatrészből, amiből Ukrajna Európa egyik jelentős beszállítója.
Alig néhány ország van a világon, amelyet nem ért el a dezindusztrializáció, de Magyarország köztük van.
A kínai vezetés nemcsak azért kezdte el letörni a techvállalatok szarvát, mert tart tőlük, hanem mert úgy gondolja, az ország jövőjét a nagyobb társadalmi hasznot termelő ipar jelenti.
Az ipar 4.0 lehet felzárkózási lehetőség, ugyanakkor felnagyítja az innovációs hiányosságokat, a robotizáció pedig fokozza a munkaerőpiaci kockázatokat.
A elektronikai multik hozták az igazi keleti nyitást, Magyarország ma már a kínai gazdasági változásoknak, termelési sokkoknak legjobban kitett gazdaságok között van.
Újabb kutatások a korábbinál részletesebb képet adnak arról, hogy a hazai ipar mennyiben függ Németországtól, és milyen teljesítmény áll az erősnek tűnő exportadatok mögött.
Tartós készlethiányt okozhat, hogy a növekvő nyersanyagárak, csökkenő profitráták és a világgazdasági bizonytalanságok miatt hiába úsznak a rendelésekben, a kínai gyárosok kivárnak.