Miközben uniós összehasonlításban szerényen élnek a magyarok, a statisztikák szerint a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatainak is viszonylag kevéssé kitettek – e furcsa kettősség okainak jártunk utána.
Áprilisban 24,5 százalékon álltunk, miközben az eurózóna átlaga 7, a teljes uniós átlag pedig 8,1 százalék volt.
A hazai valutákban számolt béremelkedési adatok tükrében kitűnik Magyarország, de az infláció sokat rontott a helyzeten.
Európai összehasonlításban viszonylag sok dolgozóval érünk el viszonylag kis forgalmat, esélyes, hogy a magyar boltosok szétaprózzák a piacot.
Jó példája annak az Eurostat egyik lakhatással kapcsolatos elemzése, amikor a makrostatisztikák elfednek jellegzetes helyi szintű problémákat.
A munkával töltött évek száma 2020 és 2021 között 1,7 évvel nőtt, ami kiemelkedő változás, Magyarország nagyot lépett előre ebben a tekintetben.
A magyar háztartásoknak már évek óta olyan jól megy, hogy nem terveznek többet költeni magukra, vagy inkább olyan rosszul, hogy nem gondolhatnak erre? Vagy csak szimplán pesszimisták?
Növekszik az infokommunikációs szakma népszerűsége Magyarországon, de nem kiemelkedő mértékben, és a nemek közötti egyenlőtlenségek letörése is várat még magára.
Megtörte a szegény magyar fiatalok arányának csökkenését a járvány, de vannak régiós ellenpéldák is, Szlovákiában például javult a fiatalok helyzete.
Az elmúlt évtizedben nem sokat változott európai összehasonlításban az egyik legfontosabb szavazói csoport helyzete.