Egy év kihagyás után tavaly folytatódott az az évtizedes tendencia, miszerint egyre több időt töltenek munkával az Európai Unióban élők, közöttük a magyarok is. Az Eurostat friss adatai szerint 2021-ben egy magyar 15 éves 36 évnyi munkára számíthatott, ami pontosan egyezik az uniós átlaggal – Magyarországon ugyanis a 2010-es évek közepén meredek növekedésnek indult a mutató, és a 2020-ban tapasztalt stagnálást követően hirtelen több, mint másfél évet emelkedett, lehagyva ezzel Lengyelországot és Szlovákiát.
A 2020 és 2021 között regisztrált magyarországi változás ugyan kiemelkedő mértékű uniós összehasonlításban, bizonyos, főleg észak-európai és egyes nyugat-európai országokban még ennek ellenére is sokkal hosszabb ideig dolgoznak majd a mostani tizenévesek. A rekordot ebben a tekintetben az unión kívüli Izland tartja a kontinensen, ahol közel 45 év munkára számíthattak tavaly a 15 évesek, míg az uniós tagok közül Hollandia emelkedik ki, az itt élő fiatalok várhatóan 42,5 évet töltenek majd munkával. A rangsor másik végén Románia található, ahol mindössze 31,3 évre becsli az Eurostat a munkával töltött évek számát, és Olaszországban sem alakul sokkal magasabban ez a mutató.
Az elmúlt két évtized fontos tendenciája továbbá a nemek közötti különbségek mérséklődése: 2001-ben a fiúk még átlagosan hét évvel több munkának néztek elébe a lányokhoz képest az unióban, míg tavaly már csak 4,5 év volt az eltérés mértéke. A fiúk ennek megfelelően tavaly 38,2, a lányok 33,7 évnyi munkára számíthattak átlagosan Európában.
