Mintha egy másik galaxisban lett volna az árhivatal végső korszaka, mégis érdekes összevetni a mai árakat a 37 évvel ezelőttiekkel.
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Az árstop kommunikációs alapú kivezetése egy év után véget ér, a mai napig vitatott, hogy az eredeti intézkedés csökkentette vagy növelte az inflációt.
Nagy az óvatoskodás a témában, mert az indulás erősen kísérleti jellegű lesz.
A vásárlások értéke jóval nagyobb mértékben csökkent tavaly is, mint a volumen, vagyis nagyon nagy arányú volt a lefelé vásárlás.
Tényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem az ársapka, hanem a kiskereskedelmi adó megemelése növelte az élelmiszer-inflációt. A kormány azonban máshogy is hozzájuthatott volna a pénzéhez – írja szakértő szerzőnk.
A csomagolástervezés formai szabályai sokszor ezredmilliméterre kötöttek, ezzel szemben a környezetvédelmet még simán felülírhatja a marketing.
Négyéves a G7 saját fogyasztói kosara, grafikonra tettük a főbb árucsoportok árváltozását, hogy hosszabb távlatból is látható legyen, mi történt.