A kollégiumi férőhelyek száma messze nem bővül olyan tempóban, hogy enyhítse az egyetemisták lakhatási problémáit.
Egyre gyakoribb, hogy a felsőoktatásba hiányos természettudományos ismeretekkel kerülnek be a hallgatók. A problémára Keglevich Györggyel és Szántay Csabával kerestük a választ a 28. óra ötödik adásában.
Hogyan élik meg az első generációs magyar diplomások az értelmiségivé válást? Durst Judit és Nyirő Zsanna szociológusok az e heti G7 Podcastban az erről szóló kutatásaikról beszéltek.
Az egyetemi oktatók alapjuttatása elértéktelenedett, és nem látszik, hogyan oldanák meg a tarthatatlan helyzetet az új teljesítményértékelő rendszerek.
Évek óta 25-27 ezer külföldi diák tanul nálunk önköltségen, de közben gyorsan 10 ezerre emelkedett az állami ösztöndíjjal idecsábítottak száma.
A felsőoktatás nemzetközi piaca alapján jól látszik, miért lenne jó a Fudannak a budapesti campus, már csak az a kérdés, hogy ezt miért Magyarországnak kellene finanszíroznia.
G7 Podcast! A magas jövedelem mellett a szülők vagyona is komoly előnyt ad az életben a fiataloknak. Hogy mekkorát, arról Darvas Zsolttal beszélgettünk az új kutatása alapján.
Többnyire futnak és jógáznak a magyar női menedzserek, és kiderült az is, hogy más előnyöket kaptak a sporttól, mint külföldi társaik.
Az agrárképzésekre jelentkezők száma csaknem megfeleződött, miközben a felvettek száma is háromnegyedére esett.
A brexit után az eddigieknél jóval kedvezőtlenebb feltételekkel tanulhatnak csak az Európai Unióból érkező diákok a brit egyetemeken, ami a hallgatói kiválóság és sokszínűség szempontjából rossz hír számukra.