Komoly csorbát ejthet az Egyesült Királyság egyetemeinek népszerűségén a Brexit: a szigetország kilépésével az uniós tagállamokból érkező külföldi diákok az eddig megszokott tandíjaknál jóval magasabb összegeket lesznek kénytelenek fizetni, és a beutazásuk feltételei is kedvezőtlenül változnak.
Az eddigiekben az uniós állampolgárok a britekhez hasonló mértékű tandíjat kellett, hogy fizessenek, és még az ország által nyújtott diákhitel-lehetőségekkel is élhettek, szemben a harmadik országbeli hallgatókkal, akikre mindezek nem vonatkoztak. A tanulmányaikat 2021 júliusa után kezdő hallgatók azonban akár az unióból, akár azon kívülről érkeznek, egyforma körülményekkel szembesülnek majd, így például a tandíjuk az eddigi 9250 font kétszerese, háromszorosa, sőt, akár négyszerese is lehet évente.
Nem csak teljes egyetemi képzésekre lesz költségesebb és macerásabb bejutni, hanem a cserediák-programokon való részvétel lehetőségei is átalakulnak. A hallgatók mozgását elősegítő Erasmus-ösztöndíjakat a 2021/2022-es tanév végéig még igénybe vehetik azok a diákok, akik az Egyesült Királyságba mennének vagy éppen onnan jönnének el egy-egy félévre a képzésük során, persze az utazáshoz már vízumra is szükség lehet. Az Erasmus-program következő, 2021 és 2027 között tartó hétéves ciklusából azonban valószínű, hogy kimaradnak a brit egyetemek, a csatlakozáshoz szükséges egyeztetések ugyanis még nem kezdődtek meg, Boris Johnson pedig bejelentette, hogy kormánya egy új, Alan Turing után elnevezett ösztöndíj bevezetésén dolgozik.
Az Európából érkező hallgatók a brit egyetemek számára hagyományosan fontosak. Az intézmények képesek voltak a legjobb képességű diákokat magukhoz csábítani a nyugati országokból is, a hallgatói kiválóság és a sokszínű, nyitott közeg adott volt így számukra. A diákok számára is vonzók voltak a világ legjobbjai között számon tartott brit egyetemek, amelyek amellett, hogy színvonalas képzéseiket természetesen az összes szakterületen elfogadott angol nyelven nyújtják, egyfajta transzatlanti kapocsként is működnek.
Az Egyesült Királyságban működő egyetemek és az uniós állampolgársággal rendelkező hallgatók is veszítenek tehát a Brexit következtében. Becslések szerint, ha az Európai Unió területéről érkező hallgatók tandíja a többi külföldi diákéhoz lesz hasonló, akkor a brit egyetemek a kontinensről jelentkező felvételizők akár 57–84 százalékát is elveszíthetik.
Szakmai szempontból ez kétségkívül hátrányosan érinti majd az intézményeket, anyagilag azonban a magasabb tandíj-bevételek miatt még akár jól is járhatnak, főleg az elitegyetemek.
Az új helyzet a továbbtanulást fontolgató magyar diákok szempontjából sem közömbös. A középiskolásokat a felsőfokú tanulmányokra felkészítő Engame Akadémia elemzésében idézett adatok szerint az utóbbi két évben folyamatos növekedést követően már meghaladta az évi ezret a brit egyetemre jelentkező magyar diákok száma, aminek köszönhetően az Egyesült Királyság az egyik legnépszerűbb célország lett továbbtanulni vágyók körében – viszonyításképp érdemes megjegyezni, hogy tavaly 91 ezren jelentkeztek a hazai felsőoktatásba az általános felvételi eljárás során.
Elvétve, de már akad példa, hogy kifejezetten az unió területéről érkező diákoknak szóló ösztöndíjprogramokkal igyekezzenek javítani a vonzerejükön a brit egyetemek. Mindeközben a hallgatókért folytatott versenyben javulhatnak más országok felsőoktatási intézményeinek pozíciói. Például a holland egyetemeké, amelyek már eddig is a színvonalas, angol nyelvű programjaikról voltak ismertek, amelyekre viszonylag kedvező anyagi feltételek mellett lehet bejutni. Mindez a Kelet-Közép-Európai régióban különösen vonzó lehet, amit alátámasztanak például az Engame Akadémia magyarországi és a diákokat szintén külföldi tanulmányokra felkészítő IntegralEdu romániai tapasztalatai is.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
