A felemelkedő hatalomnál csak a fejlődésében megtorpant hatalom veszélyesebb egy új, az utóbbi 150 év történetére koncentráló elmélet szerint.
Az amerikai piacról védővámokkal kiárazott kínai termékek helyét harmadik országok exportja vette át, hazánk is a relatív nyertesek között van. Kérdés, hogy hosszabb távon is így marad-e.
A kormány több tagja is a világgazdaság átpolitizálása miatt ekézi Amerikát, és Kína keblén keres kiutat. Ám Kína is egyre szorosabbra fonja a külgazdaság és a kínai piacra lépő külföldi cégek felügyeletét.
Tajvan sorsára és a világgazdaságra nézve is komoly kockázatokat rejteget a nem túl fényes amerikai-kínai kapcsolat, amin az egykori külügyminiszter, Henry Kissinger szerint változtatni kell.
A folyamatok megmutatják az amerika-kína csipháború korlátjait is.
A kicsi, hazai gyártású akkukkal működő elektromos autók helyett győztek a nagy, német és kínai akkukkal futó terepjárók.
Hiába esett közel negyedére a földgáz ára az Egyesült Államokban, a kitermelők nem fogják vissza magukat, ami nemcsak az amerikai, hanem az európai fogyasztóknak is jó hír.
A feltörekvő világ szerint a nyugati dominancia gyengülése igazságosabb világrendet hoz majd; a nemzetközi kapcsolatok teoretikusai szerint azonban instabil évtizedek jöhetnek.
A MiG-29-esek kivonását már korábban eldöntötték, így anyagilag valószínűleg remek ügyletet hozott össze a szomszédos ország.
Vezető amerikai bankok próbálják kihúzni a csávából a First Republicot, hogy lecsitítsák az egész szektort érintő pánikhangulatot.