Tavaly első alkalommal haladta meg 2015 óta az új szénerőművek kapacitása a leszereltekét, elsősorban a kínai fejlesztések miatt.
A szén-dioxid-kibocsátás egy százaléka a hasznosítás nélkül elégetett földgázból származik.
A helyzet romlása miatt csak egyre drasztikusabb társadalmi és gazdasági változásokkal van esély arra, hogy nagyjából fennmaradhasson a mai életformánk.
A sokáig tartó meleg mellett bőven kijutott a szélsőségesen forró napokból is a nyári hőhullámok során.
Az a perverz helyzet állt elő, hogy a klímaváltozással már azok is kénytelenek foglalkozni, akik az olaj és a gáz eladásában érdekeltek.
A klímaváltozással kapcsolatban is egyre több az álhír, aminek következtében az emberek sokszor épp a valós információkat nem hiszik el. Az időjárásjelentések bemondói nyújthatnának iránymutatást, ők még hiteles forrásnak számítanak a kérdésben.
A gazdagok megléptek a pusztítás elől, a szegényebbek lakóhelyét teljesen elpusztította a hurrikán. A bahamai események kisarkítva mutatnak rá, hogy mi várható máshol is.
Napok óra uralják a nemzetközi híreket az Amazonas-medence erdőtüzei, de úgy tűnik, hogy Afrikában még nagyobb a baj.
Hiába áll rendelkezésünkre a klímaváltozás megfékezésére alkalmas technológia, ha az emberek jelentős részét még mindig nem érdekli a probléma. Szemléletformálásra van tehát szükség, ami már nem mérnöki munka, hanem a bölcsészek feladata.
Ideje arra koncentrálni, hogy megszülessenek azok a klímavédelmi akciótervek, amelyekkel tényleg elérhetik az országok az elmúlt pár évben megfogalmazott célokat a következő évtizedben.