A gazdagok megléptek a pusztítás elől, a szegényebbek lakóhelyét teljesen elpusztította a hurrikán. A bahamai események kisarkítva mutatnak rá, hogy mi várható máshol is.
Napok óra uralják a nemzetközi híreket az Amazonas-medence erdőtüzei, de úgy tűnik, hogy Afrikában még nagyobb a baj.
Hiába áll rendelkezésünkre a klímaváltozás megfékezésére alkalmas technológia, ha az emberek jelentős részét még mindig nem érdekli a probléma. Szemléletformálásra van tehát szükség, ami már nem mérnöki munka, hanem a bölcsészek feladata.
Ideje arra koncentrálni, hogy megszülessenek azok a klímavédelmi akciótervek, amelyekkel tényleg elérhetik az országok az elmúlt pár évben megfogalmazott célokat a következő évtizedben.
Az utóbbi kétezer évben legfeljebb plusz-mínusz fél fokot változott az átlaghőmérséklet, aztán jött az iparosodás.
Ráadásul pont ott a legnagyobb a közöny, ahol a legsúlyosabb következmények érzékelhetők.
Bár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.
Jelentősen lelassult az egyik legjelentősebb grönlandi gleccser, a Jacobshavn mozgása, és a jégtömege is nőni kezdett a tengernél.
A klímaváltozás miatti tüntetésekre óriási a kereslet, egy 16 éves diák vagy egy pár hónapos szervezet is globális megmozdulásokat hívott életre, akár milliós részvétellel.
Az ár, amit a benzinért vagy a szénből nyert áramért fizetnek az emberek, nem tükrözi ezek felhasználásának valódi költségeit. Ezért valójában elképesztő pénzekkel támogatják az államok a fosszilis energiát.