Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2019. augusztus 4. 13:05 Közélet

Bölcsészek nélkül nem lehet legyőzni a klímaváltozást

Természeti katasztrófákról, pusztító tüzekről, árvizekről és hőhullámokról szólnak egyelőre leginkább a klímaváltozással kapcsolatos hírek, nem csoda tehát, hogy a jelenségre az emberek többnyire egy természeti, illetve természettudományos problémaként tekintenek. Ezt az érzetet erősítik azok az egyre többet hivatkozott jelentések is, amelyeket nemzetközi szervezetek fogalmaznak meg a kérdésben – például az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) riportjai is többnyire a természeti változásokra és a klímaváltozás mérséklésében bevethető technológiai megoldásokra koncentrálnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉlőben nézzük a klímakatasztrófát, Grönland elolvad, a tajga lángokban állAz eddigi várakozásokhoz képest is gyorsabban változik az éghajlat.

A Kaliforniai Egyetem munkatársai szerint azonban nem lehet megkerülni az emberiséggel és a kultúrával foglalkozó tudományterületeket – vagyis a bölcsészettudományokat –, ha ténylegesen akarunk tenni az éghajlatváltozás ellen. Steven D. Allison és Tyrus Miller a The Conversation-ben emlékeztetnek arra, hogy a globális felmelegedés jórészt kollektív emberi tevékenység következménye, így aztán félő, hogy

ha túl nagy hangsúly esik a természettudományos megközelítésre, nem tudunk kellő hatékonysággal fellépni a probléma ellen.

Szó sincs arról, hogy az ökológus és a Kaliforniai Egyetem bölcsészkarának dékánja vitatnák a reáltudományok jelentőségét a kérdésben. Véleményük szerint inkább mélyebb együttműködésre lenne szükség bölcsészek és a természettudósok között, épp azért, hogy meg lehessen találni annak a módját, hogy a biológusok, fizikusok, meteorológusok és más érintett természettudományok területén megfogalmazott javaslatok és megoldások mielőbb beépülhessenek az emberek tudatába és értékrendjébe.

Az emberiség világképét és -értelmezését ugyanis a humán tudományok vizsgálják, és ennek beható ismerete nélkül szinte reménytelen, hogy egyhamar változtatni lehet rajta. Márpedig a huszadik század kultúrája a regényektől a költészeten és a képzőművészeten át a televíziós műfajokig rendszerint azt sulykolta az emberekbe, hogy a jóléthez csupa olyan tevékenység kapcsolódik, ami hatalmas szén-dioxid kibocsátással jár – elég csak a sokszor idealizált (és persze gyakran ki is gúnyolt) amerikai kertvárosok példájára gondolni, ahonnan a jómódú családok akár több autóval is nap mint nap útra kelnek a belvárosi iskolák és munkahelyek felé.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegvannak a klímaváltozás elleni eszközök, már csak használni kéne őketRohamosan fejlődnek és terjednek a környezetbarát technológiák, mégis csúcson van a szén-dioxid kibocsátás, amire még az éghajlat változásával foglalkozó kutatók sem számítottak.

Allison és Miller arról is írnak, hogy a klímaváltozás megfékezésére gyakran olyan ötleteket vetnek fel, amelyek megvalósítását az emberek többsége tőlük távoli technológiai problémának tart. Ilyen például a megújuló energiaforrásokra történő átállás, aminek a kidolgozása és a lebonyolítása leginkább a mérnökökön múlik. Hogy erre végül megbízást kapnak-e a kormányoktól, illetve valójában az azokat megválasztó társadalmaktól, már inkább etikai és kulturális (és persze politikai) kérdés. A sokszor nagy költségekkel és lemondásokkal járó környezetvédelmi intézkedések hatásai csak évtizedek múlva  lesznek érzékelhetők, és az is lehet, hogy nem helyben, hanem a bolygó más részein – igencsak kérdéses, hogy az emberek mennyire képesek és hajlandók ilyen idő- és térbeli távolságokba belegondolni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA klímaváltozás mindenkit sújt, sokakat azonban nem érdekelRáadásul pont ott a legnagyobb a közöny, ahol a legsúlyosabb következmények érzékelhetők.

Az óriási szén-dioxid kibocsátó amerikai lakosság szemléletének átalakításával kapcsolatban például bőven akad tennivaló. Sokan és sokféle okból még mindig nem fogadják el a klímaváltozás tényét, amin nem csak hiteles újságcikkek és tévériportok, hanem a problémával egyre nagyobb számban foglalkozó filmek, szépirodalmi művek és más művészeti alkotások is változtathatnak lassacskán. Ezek kitalálása, elkészítése és népszerűsítése is hasonló fontosságú, mint a mérnökök és a természettudósok munkája az éghajlatváltozás megfékezésében, amit Allison és Miller szerint ideje lenne, hogy az IPCC és a területen működő többi fontos szervezet sokkal inkább figyelembe vegyen, mint eddig tette.

Közélet bölcsészet éghajlatváltozás globális felmelegedés klímaváltozás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2019. augusztus 16. 15:54 Közélet, Vállalat

Tesla roncsok és klasszikus Ferrari-k házasításából épül fel egy új iparág

Lassan eljöhet a motorhang- és kipufogószagmentes veterántalálkozók ideje is.

Bucsky Péter
2019. augusztus 16. 06:52 Közélet

Autósportokban erősít a Szijjártó család, az állami pénzek követik őket

Jelentős állami pénzek kerültek a külügytől a külügyminiszter testvére által vezetett kamionversenyes céghez.

Jandó Zoltán
2019. augusztus 15. 06:57 Közélet

Sokba kerül a propaganda, egy év alatt 65 milliárd ment el állami kommunikációra

Az volt a terv, hogy egy év alatt 25 milliárdot költ el az állam kommunikációra, de csak a Soros-palkátokra ennek majdnem a másfélszerese ment el.

Fontos

Torontáli Zoltán
2019. augusztus 18. 07:08 Élet

Vegetarianizmus, természetes étel és klímavédelem: ez nehéz lesz egyszerre

Tudatos vásárlóként hiába szeretnél egyszerre sok mindent elérni, egyelőre úgy néz ki, hogy ez ma még maradéktalanul nem sikerülhet. Melyik ujjunkba harapjunk?

Stubnya Bence
2019. augusztus 17. 07:24 Világ

Három éve a feje tetejére állt világpolitika. De valójában miért?

Hirtelen szexista és rasszista lett a fehér munkásosztály, vagy rájöttek, hogy cserben hagyták őket a munkaerőpiacon? Nem csak a következő választásokat, hanem a globalizáció sorsát is eldöntheti a válasz.

Jandó Zoltán
2019. augusztus 14. 16:55 Közélet

A tegnapi Fradi-Dinamo tökéletesen megmutatta, miben jobbak a horvátok

A Fradiban tegnap három magyar kezdett, a Dinamóban kétszer ennyi, többnyire saját nevelésű horvát fiatal. Náluk hozzák, nálunk viszik a pénzt a focisták.