Az élelmiszerek múlt havi drágulása is hajtotta az inflációt, és saját adatfelvételünk szerint a februári statisztika sem lesz szebb, sőt.
Idén már 15 százalékkal drágult az arabica az árutőzsdén, miután a brazíliai kávétartalék töredéke a korábban megszokott mennyiségnek.
Az emelkedő üzemanyagárak jócskán megdobták az augusztusi inflációt, amin egyúttal a háztartások romló anyagi helyzete is érzékelhető.
Az infláció nem a boltokban kezdődik, több mutatót is érdemes figyelni, ha hosszabb távú trendekre vagyunk kíváncsiak.
A lakosság fizetőképessége csökken, az árak elérték azt a szintet, ahol a kereslet már látványosan esni kezdett. Áprilisban ennek már az inflációban is mutatkoztak a jelei.
Soha nem látott mértékben zuhant az élelmiszerüzletek forgalma is. A ma közzétett adatok nem festenek túl szép képet a gazdaság állapotáról.
Megint olyan dolgokba avatkozik be a kormány, amelyeket normális esetben a piaci folyamatoknak kellene meghatározni - mert hosszabb távon azzal mindenki jobban jár.
Rövidtávon még áremeléseket is okozhat a kormány által ma bejelentett kötelező akciózás. Nagyon át kell gondolni a részleteket, hogy ne fordítva süljön el az intézkedés.
Lengyelországtól Romániáig 15 százalék körüli a pénzromlás üteme, míg nálunk még mindig 25 százalék feletti az infláció.
A KSH szerint egyre kevésbé tűnik durvának a tavalyi rezsiemelés, de az inflációs adat így is magasabb lett a várakozásoknál.