A számok azt mutatják, hogy a járadékvadászat a magyar üzleti élet kedvelt, de most már elég káros sportja lett.
Az ígértnél kevesebb pénzt kaptak a vállalkozások az uniós forrásokból. Azon belül viszont a magyar tulajdonú kisebb-közepes cégek nem panaszkodhatnak.
A fosszilis üzemanyagok állami támogatásának leállítása önmagában harmadával csökkentené a globális szén-dioxid-kibocsátást az IMF jelentése szerint.
A KSH adatai alapján is nagyon látványos az áremelkedés az építőiparban. Júliusban már 20 éves csúcson volt az ágazati infláció, de ha minden jól megy, sokkal magasabb nem lesz.
A klímacélok eléréséhez nem szabadna új kőolaj- és földgáz-kitermelési projekteket indítani, a legnagyobb kitermelők közül azonban senki nem tartja magát ehhez.
Aki felújít, olyan munkákat válasszon, ahol nem viszi el az állami támogatást a sokkal drágább alapanyag, és mindezt minél előbb döntse el, ha még az idén belevágna.
A gyógyszeripar részéről nagy Joe Bidenen a nyomás, hogy ne függessze fel az oltásokat védő szellemi tulajdonjogokat, de az is igaz, hogy elképesztően sok állami pénz ment az alapkutatásokba.
Először publikálták a legnagyobb európai légitársaságok szennyezési adatait az Európán kívüli hosszútávú járatok kibocsátási adataival együtt.
Olyan kiugróan kevés érintett kapott nálunk támogatást, hogy ha ránézünk az összehasonlító grafikonra, a magyar adatot szinte nem is látjuk.
Nyilvánosságra hozta a szeptemberben véget ért legutóbbi üzleti évének adatait a német TUI utazási iroda. A veszteség 3,1 milliárd eurót tett ki.