A kormány élénkíteni akarja a gazdaságot a választások előtt, ami miatt kockázatos helyzetben találhatja magát a Magyar Nemzeti Bank következő elnöke.
Az utóbbi egy évben a kormány rábeszéléssel igyekezett terelni a gazdasági szereplőket, most azonban, hogy újra kell a pénz, lesújt azokra, akik nem hallgattak rá.
Minden bizonnyal megteszi a minimálisan szükséges lépéseket a kormány, de ha a szokásos eszközökhöz nyúl, akkor folytatódhat Magyarország régiós lecsúszása.
Már jönnek az uniós pénzek, de még mindig sok maradt befagyasztva, miközben már az uniós költségvetési szabályok is újra számítanak. Hogy hat ez a magyar gazdaságpolitikára? Erről szól a Függő Változó podcastsorozat új adása.
Nagy éppen az uniós költségvetési szabályok reformja után nyilatkozott az uniós költségvetési szabályok fellazításának szükségességéről.
A német kormány jogászkodással próbálta megkerülni az alkotmányos adósságféket, ám az alkotmánybíróság lecsapott a trükközésre.
A tervezett büdzsé kétharmadát költötték el a most lezáruló Modern Városok Programban, amit a települések nagyon eltérő mértékben tudták kihasználni.
Inkább a költségvetési hiány mérséklése érdekében szükséges 240 milliárd forintos bevételnövelés. De a januári 43 forintos üzemanyag-áremelés nem vezet ekkora adóbevételi többlethez.
A kiadáscsökkentések már a kormány fő politikai termékeinek számító programokat is elérik, de a fegyver- és cégvásárlásokról még válság idején sem tesz le.
A Mol és a Magyarországon termelő-fejlesztő gyógyszercégek terhelése is enyhül, de 2024-ben sem szűnik meg.