A világ több mint ötven országában közel félmillió szemétdarabot gyűjtöttek össze önkéntesek, a globális márkák közül kiemelkedtek a Coca-Cola termékei.
Szabályozás vagy magasabb adók nélkül nem is fognak több pénzt megújuló energiára költeni.
A világ most csak a termelést zöldítené ki, de egyre többen gondolják úgy, hogy a fogyasztás visszafogása nélkül nem lehet elérni a klímacélokat. Antal Miklós ökológiai közgazdász magyarázza el, miért jó a nemnövekedés.
Azt akarják elérni, hogy ne menjen el oda a gyártás, ahol kevésbé szigorúak a környezetvédelmi szabályok. Még ha a Kereskedelmi Világszervezet szabályait be is tudják tartani, Donald Trumpot nehéz lesz nem felbőszíteni.
Az Atlanti-óceán mindkét oldalán egyre több szó van arról, hogy a klímaváltozást csak egy átfogó állami programmal lehetne megfékezni. Mi köze van ennek ahhoz, hogy a magyar kormány júliusban megvétózta az uniós klímavédelmi célokat?
Több mint kétszer akkora a magyar széndioxid-kibocsátás, mint ami a fenntarthatósághoz kell. A "környezetvédő" köztársasági elnök szerint nem nekünk kell cselekednünk.
Kén-dioxiddal okádják tele a kikötővárosokat a hajók, de hosszabb távon ennél is nagyobb probléma lehet a szén-dioxid-kibocsátásuk. Márpedig a jachtok ebben élen járnak.
A világ károsanyag-kibocsátásának 15 százalékát adóztatják jelenleg, és csak az országok töredékében olyan mértékben, amivel el lehetne érni a párizsi klímacélokat. A közgazdászok imádják a szén-dioxid-adót, a világ nem annyira. De miért?
A gazdagok megléptek a pusztítás elől, a szegényebbek lakóhelyét teljesen elpusztította a hurrikán. A bahamai események kisarkítva mutatnak rá, hogy mi várható máshol is.
Az idei nyár egyik legjobb befektetése a karbon kredit volt, ami az EU klímapolitikájának egyik sarokköve. De hogy működik ez, és jó, ha a hedge fundok a klímaváltozáson szedik meg magukat?