Egy szeptemberi napon több mint 70 ezer ember kezdett közös szemétszedésbe a világ különböző pontjain. A cél nem csak az volt, hogy szebbé tegyék a környezetüket, hanem hogy adatokat is gyűjtsenek a világot egyre inkább elárasztó szemétkupacokról. Így ugyanis szembesíteni lehet a legnagyobb gyártócégeket az egyszer használatos csomagolóanyagok egyre kezelhetetlenebbé váló tömegére.
Az eseményt egy 2016-ban alapított környezetvédelmi szervezet, a Break Free From Plastic (~Szabadulj meg a műanyagtól) szervezte. Több mint ötven országban 72,5 ezer önkéntes vett részt rajta, akik összesen 476 ezer darab műanyag szemetet szedtek össze. A szeméttömeg 43 százalékánál tudták egyértelműen beazonosítani a gyártót.
Módszertan a gyakorlatban. Fotó: Break Free From Plastic/Facebook
Az összegyűjtött szemét eredete országról országra különbözik. Összességében műanyag zacskóból gyűjtötték be a legtöbbet, ezeket a műanyag tasakok követték. Ennek az áll a hátterében, hogy Nigériában – ahol a legtöbb szemetet gyűjtötték össze az eseményen – rendkívül elterjedtek ezek az ivóvíz tárolására alkalmas tasakok.
A zacskókat és a tasakokat a műanyag palackok követték. Egy korábbi felméréshez hasonlóan rengeteg cigicsikket, sörös dobozt és kávés poharat is találtak. A globális rangsor felállításánál az egyes országok sajátosságai miatt nem azt vették figyelembe, hogy egy adott gyártótól mennyi szemetet találtak, hanem azt, hogy hány országban találták meg a terméküket.
Ez alapján magasan a Coca-Cola végzett a globális rangsor első helyén, mivel termékeit 37 országban találták meg a vizsgált 51 országból. A Coca-Cola abban is kiemelkedett a globális márkák közül, hogy több szemetet állított elő a tanulmányt szerint, mint az őt közvetlenül követő három globális vállalat összesen. Ezek egyébként a Nestlé, a Pepsi és a Mondeléz.
A felmérés egyik tanulsága, hogy a begyűjtött szemét legnagyobb része a legkönnyebben újrahasznosítható műanyagokból készült. Ez a főleg palackok gyártására szolgáló Pet és az alapvetően vastagabb műanyag tárolók, mint mosószeres vagy samponos flaskák gyártására használt HDPE.
A tanulmány szerint a jól hasznosítható műanyagok szétdobálása is rámutat arra, hogy hibás elképzelés az újrahasznosításra építeni az egyszer használatos anyagok csökkentését. Az ötvenes évek óta előállított műanyagok mindössze kilenc százaléka hasznosult eddig újra, a maradék égetőkben, lerakókban vagy a természetben végi.
A riport szerint az sem megoldás, hogy a nagyobb gyártók műanyag helyett elkezdtek papírral és lebomló műanyaggal kísérletezni, mert az újrahasznosító szegmens így is törékeny és túlterhelt. Az egyszer használatos csomagolás tökéletesítése helyett a gyártóknak abban az irányban kéne gondolkozniuk a tanulmány szerint, hogy hogyan tudnák többször használható eszközökkel eljuttatni termékeiket a vásárlóikhoz.
