Az ígértnél kevesebb pénzt kaptak a vállalkozások az uniós forrásokból. Azon belül viszont a magyar tulajdonú kisebb-közepes cégek nem panaszkodhatnak.
Az ingatlanárak sprintjéhez képest kocogás volt az elmúlt évek nagy bérrobbanása szinte az összes vidéki magyar nagyvárosban.
Nem csoda, ha elégedetlenek a hazai pedagógusok, a fejlett országok körében ők keresik a legkevesebbet a diplomás átlagbérhez képest.
Szinte földbe állt a légi forgalom tavaly, mégis voltak olyan közlekedési szolgáltatók, amelyek még a légitársaságoknál is rosszabbul jártak.
Habár a magyar adórendszer komoly változásokon ment keresztül a 2010-es években, az utóbbi öt évben az egy számjegyű szja-hoz sem kerültünk közelebb.
Orbán Viktor bruttó 200 ezres ajánlata nem kiugró, Karácsony Gergely nettó 200-as licitje már komolyabb, de érdemi hatása még annak is csak más intézkedésekkel kombinálva lenne.
2010 előtt is leginkább csak a felső 10-20 százalék lépett előre érdemben az európai jövedelmi rangsorban. A 2008-as válsággal kezdődött az alsó 50 százalék európai lecsúszása, amin a 2010 utáni időszak sem változtatott.
A bérlakásrendszer kivégzése brutális vagyonvesztést okozhat az önkormányzatoknak - párthovatartozástól függetlenül.
Sőt, a nyitást általánosságban is, hiszen nemcsak ez a legnagyobb mennyiségben megrendelt, hanem a legegyenletesebben érkező oltóanyag is.
Nyugaton hiába mondják a fiatalok, hogy odafigyelnek a klímatudatos étkezésre, a fogyasztásukon ez nem látszik. Magyarországon viszont minél idősebb valaki, annál több húst fogyaszt.