Immár a Föld minden ötödik lakosa afrikai, és míg más kontinenseken leállt vagy lassul a lakosság növekedése, a másfél milliárd lakosú Afrikában tovább tart a gyors növekedés. Ezzel azonban nem tud lépést tartani a gazdasági fejlődés: hiába növekszik a gazdaság évi 3-4 százalékkal, az egy főre jutó GDP az elmúlt években nem nőtt.
Nagyok a különbségek a kontinens országai között, és nagyon eltérőek a fejődési kilátások. Hiába indulnak alacsony szintről, nem mindenkinek jön össze a növekedés:
Nigériában például az egy főre jutó GDP 2014-ben még 3222 dollár volt, de 2025-re mindössze 835 dollárt jósol a a Nemzetközi Valutaalap
– mondta el a G7 podcastban Tarrósy István, a Pécsi Tudományegyetem professzora, az itt működő Afrika Kutatóközpont vezetője, az Afrika Tanulmányok tudományos folyóirat alapító-főszerkesztője.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.
Az afrikai gazdaságok és társadalmak egyenetlen fejlődésének számos oka van. Egyrészt számos országban nagyon jelentős probléma a korrupció, és hogy ragaszkodnak a hatalomhoz a vezetők, számos autokrata, diktatórikus berendezkedésű ország van.
Nem életszerű azonban nyugat-európai politikai viszonyokat elvárni. Sőt, sok esetben az ettől eltérő országok tudnak jelentős sikert elérni az államok fejlesztése során. Jó példa erre Ruanda esete: az 1994-es népirtást követően Paul Kagame vett át az ország vezetését, és a fejlesztési irodalom alapján „jóságos diktátornak” (benevolent dictator) tekinthető.
Ruanda autoriterebb berendezkedése ellenére a fejlesztő államiság révén elindított olyan beruházásokat, amelyek az emberek jólétét javították.
Óriási eredményeket sikerült az ország fejlesztésében elérni. Ugyan eredetileg két ciklust engedélyezett az alkotmány, de annak 2015-ös módosításával 2024-ben negyedik elnöki mandátumát kezdhette meg Kagame. Most viszont az északkelet-kongói területen újból kitört fegyveres konfliktus kihívások elé állítja Ruandát is.
A rossz kormányzás több afrikai országban is gyakran gátolja az adott terület potenciáljának kiaknázását.
Afrika hatalmas nyersanyagvagyonnal rendelkezik, de sajnos az államok nem tudják, hogyan menedzseljék ezeket a kincseket
– emelte ki Tarrósy István.
A probléma sok esetben, hogy csakis a nyersanyagok kitermelésére épül a gazdaság, ami egyben nyersanyagátok – Nigéria esetében ez főként az olajipar. A növekvő lakosságnál pedig az ágazat hasznát egyre több ember között kell elosztani.
Akadnak azonban jó példák is, ilyen Mauritius esete. Ők is a kvázi monokulturális, cukornádra fókuszáló iparra és kereskedelemre építettek, de ezt elkezdték diverzifikálni – nemcsak termékek, de partnerek szintjén is. Ma már 10 ezer dollár feletti az egy főre jutó GDP.
Kizsákmányoló nemzetközi környezet
A nyugati országok és újabb globális szereplők – mint Kína – Afrikában játszott szerepe nem feltétlenül előnyös a kontinens számára. Még a kormányzási problémáknál is nagyobb kihívás, hogy a nyugati országok olyan adó- és vámrendszert működtetnek, amely segíti a nyugati vállalatokat, hogy ne fizessék meg a törvényileg kötelező adókat és vámokat az afrikai nyersanyagok exportja után.
Az olyan adóelkerülési központok, mint Svájc és számos nyugat-európai ország, akár kulcsszerepet is játszhatnak Afrika gazdasági lemaradásában. A nyugati cégek nem egyszer irreálisan alacsony áron exportálják termékeiket az adó- és vámelkerülést támogató országokba, mint például Svájc, ahova csak papíron értékesítik a termékeket.
Nem mondhatjuk csupán azt, hogy az afrikai rossz kormányzás miatt van Afrika olyan állapotban, amiben. Sajnálatos módon egy hipokrata nyugat-európai, nyugati szemlélet markánsan hozzátesz ehhez. (…). Én azt hiszem, hogy a nemzetközi kereskedelem egésze egy olyan imbalanszot tart meg magában, amely még nem is tud abban Afrikának vagy más feltörekvő térségeknek segíteni, hogy sokkal inkább be legyenek kötve a globális folyamatokba. Ezeket ugyanis elképesztő módon dominálják azok a nyugati érdekek, amelyek egyébként dominálták akár a gyarmatosítás időszakát is.
Jó példa erre, hogy a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) pénzét, a CFA frankot még mindig a francia központi bank felügyeli.
A fejlesztések terén azonban új lehetőségeket hozott Kína. Az ázsiai ország leginkább hosszú távú infrastrukturális projektekkel van jelen, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a regionális összeköttetések javításához.
Kína infrastruktúrát épít, amely segíti Afrikát a globális folyamatokba való bekapcsolódásban, bár a kínai beruházások sok esetben hitelspirált eredményeznek.
Mára ezért Kína is jóval megfontoltabb, hogy mire és kinek ad hiteleket. A nyugati országok és más feltörekvő szereplők, mint Törökország vagy Indonézia is megjelent az ilyen típusú fejlesztéseknél, ez pedig hasznos versenyhelyzetet teremt, ma már sokkal jobba ajánlatok közül válogathatnak az afrikai kormányok, akik szeretnének érdemi infrastruktúrafejlesztéseket.
Magyarország Afrikának ösztöndíjhelyeket tud adni
A növekvő afrikai gazdaság lehetőségeit nemcsak globális, de régiós összevetésben sem tudta Magyarország egyelőre nagy mértékben kihasználni. A hazai kivitel értéke és aránya is messze elmarad a visegrádi országokétól.
Tarrósy István ennek kapcsán kiemelte, hogy egyre többet foglalkozik Magyarország Afrikával, egyre több magas szintű kormányzati és üzletember-találkozóra kerül sor. Ezt a folyamatot segíti, hogy egyre több nagykövetség nyílt 2010-et követően – a személyes jelenlét nagyon fontos a lehetőségek felmérésében és kiaknázásában.
A leglátványosabb eleme a magyar jelenlétnek Afrikában talán a Stipendium Hungaricum: az ösztöndíjprogram elősegíti a kapcsolatok kialakítását az afrikai országokkal.
Az ösztöndíjprogram keretében már 40 fölötti afrikai országból érkeznek százával fiatalok magyar egyetemekre tanulni
– emelte ki a hazai felsőoktatási ösztöndíjprogram eredményeit Tarrósy István.
A gazdasági kapcsolatok fejlesztését segíthetné, ha könnyebb lenne munkát vállalni az egyetem után a nálunk tanuló afrikai diákoknak, ha aktívabb programok lennének a korábban itt tanult diákok és Magyarország közötti kapcsolatok életben tartására. Ezek mind segíthetnék, hogy jelentősebb gazdasági kapcsolatok épüljenek ki Afrika és Magyarország között.
Podcast
Mosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós Magyarországon
Többszörösen kiszolgáltatott, sérülékeny csoport az itthon dolgozó EU-n kívüli vendégmunkásoké, a magyarok pedig saját kiszolgáltatottságuk miatt bizalmatlanok velük szemben. G7 Podcast!
Amikor jön a gyerek és beléd rúg, akkor nem az az első gondolatod, hogy ez a gyerek bajban van
A pedagógusok, nevelők nincsenek felkészülve a viselkedészavaros gyerekek kezelésére, ebben igyekszik segíteni a NoBadKid – Pressley Ridge Alapítvány.
A minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik meg
A másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről.
Fontos
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
