Bod Péter Ákos négy évtizedes pályafutása alatt volt kutató, állami hivatalnokként osztályvezető, a rendszerváltás után az Antall-kormányban ipari és kereskedelmi miniszter, később a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Fontos szerepet játszott az első demokratikusan választott kormány egyik legnagyobb belpolitikai válsága, a taxisblokád megoldásában. Az MTA doktora, jó ideje tanít is, és persze néhány könyvet is írt. Mostanában különböző ellenzéki csoportosulások közelében tűnt fel az arca szakértőként.
Az Akadémiai Kiadó nemrég jelentette meg a Magyar gazdaságpolitika – tűzközelből című írását gazdaságtörténetünk elmúlt évtizedeiről. Az apropó, ami miatt beszélgetni hívtam, ez a könyv volt, de legalább ennyire érdekelt, hogy mit gondol a kormány elmúlt nyolc éves teljesítményéről, illetve, hogy mi várhat ránk április nyolc után.
Szerinte a centrumhoz való felzárkózásunk esélye igencsak csekély, bár el kell ismerni, hogy lényegesen válságállóbb ma a magyar gazdaság, mint 2010-ben. A legrosszabb, ami az elmúlt években történt, a verseny kiiktatására tett rengeteg kísérlet volt. Nagyon káros, hogy az állam kiszorítja azokat a vállalkozásokat, amelyeket nem szeret, és a saját barátainak kedvez. Ezt nem lehet folytatni, ez gátja a fejlődésnek, a vállalkozóknak ugyanis meg kell küzdeniük a növekedés különböző lépcsőfokain a sikeres vállalkozóvá válás buktatóival.
A legnagyobb veszély, ami vár ránk, hogy kimaradunk az EU válság utáni következő fejlődési periódusából, mert meg vagyunk győződve a hagyományosan különutas magyar gazdaságpolitika sikerességéről.
Orbán az EU-ban csak azért befolyásos, mert mindig beszól, mert tőle mindig félni kell, amivel az ország súlyát ténylegesen megnöveli, csak épp negatív értelemben.
Az uniós pénzek lenyúlása azért is veszélyes, mert kapóra jön érvként azoknak az európai politikusoknak, akik az EU következő költségvetéséből kevesebbet szeretnének adni a felzárkózó országoknak.
Az, hogy a nyugat-európai euroszkeptikusoknak érveket szolgáltatunk ahhoz, hogy bennünket félretoljanak, történelmi bűne lehet ennek a kormányzatnak.
Ha a mostani ellenzék a választások után bármilyen pozícióhoz jut, fontos lenne az első döntések egyikeként beléptetni Magyarországot az európai ügyészségi hálózatba.
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
