Forintban éves 7 százalék, dollárban 4,17 százalék, euróban 2,7 százalék – az egyik legnagyobb hazai lakossági bank csütörtökön ezekre a kötvénybefektetési lehetőségekre hívta fel emailben a figyelmet, valószínűleg nem függetlenül az állampapírok újabb nagy összegű kamatfizetésétől.

Számokban: ahogy például a Bank360.hu összeszedte, február 20. és 24. között öt prémium állampapír-sorozat fizet kamatot, egy pedig le is jár.

• Ezek állománya 2254 milliárd forint, kamatként pedig több mint 400 milliárd forint jelenik meg az ügyfelek számláján.

Alulnézet: az utóbbi sorsáról mindenképpen dönteni kell, mivel ez a pénz magától csak az ügyfélszámlán hever, nem termel hozamot.

• Érdemes átgondolni a tovább futó állampapírok sorsát is, hiszen az infláció tavalyi csökkenése miatt a kamatozás 4,45-5,2 százalékra csökken a korábbi 18,35-19,1 százalék után.
• Ezeket megtartani alapvetően akkor érdemes, ha valaki úgy gondolja, hogy a magyar gazdaságpolitika éveken át képtelen lesz 5 százalék alatt tartani az inflációt. (Tavaly ez 3,7 százalék volt.)
• Ellenkező esetben érdemes szétnézni más befektetések között, néhányról például a Telex írt cikket. A visszaváltásnak az államkincstárnál egy százalékos költsége van jelenleg, és az ottani újrabefektetést leszámítva jó eséllyel az új befektetésnek is van költsége.
• Fontos számolni az adózással is: az állampapírok hozama után nem kell fizetni sem szja-t, sem szochót, más befektetéseknél általában viszont kell.

Reakció: korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelezte, hogy napi szinten figyeli az állampapírokban lévő pénzek mozgását.

• Az eddigi reakciói azt sugallják, hogy nincs oka aggodalomra. Csütörtökön egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy a prémium állampapírok visszaváltási aránya 50 százalék alatt maradt, a másik részét pedig egyéb állampapírokba tették az ügyfelek, akárcsak a kamatok kétharmadát.
• Ezt nem lehet ellenőrizni egyelőre, de ha a januári kamatfordulók utáni folyamatok folytatódnak, akkor könnyen elképzelhetők ezek az arányok.

Miért fontos ez? Az idei első negyedévre eső hatalmas kifizetések és kamatfordulók miatt sokan arra számítottak, hogy vagy az addiginál vonzóbb ajánlatokkal kell előállnia az államkincstárnak, vagy jókora lyukat ütnek a visszaváltások az állam gazdálkodásán, aminek belpolitikai következményei lehetnek.

• A jelek szerint azonban a kormányzat le tudja majd hozni ezt az időszakot anélkül, hogy magasabb kamatozású (az állam számára drágább) állampapírokat kínáljon a lakossági befektetőknek.

Igen, de: ahogy a Portfolio.hu csütörtöki cikkében a jegybank friss statisztikája alapján írja, tavaly 729 milliárd forint megtakarítás áramlott Magyarországról külföldre (vagy keletkezett ott magyar megtakarítás után). Ez az összes, tranzakcióban résztvevő hazai megtakarítás nyolcada.

• Ennél több csak a háború kitörésével és a forint durva leértékelődésével terhelt 2022-ben hagyta el az országot (például Revolut-számlák formájában).
• Ez azért problémás, mert ezek a pénzek jó eséllyel elvesznek a hazai gazdaság finanszírozása szempontjából. A devizavételek pedig leértékelődési nyomást helyeznek a forintra.
• A háztartási betétek 27 százaléka van külföldi betétben vagy belföldi devizabetétben. Mivel az utóbbi két évben a külföldi állomány nőtt dinamikusan, a belföldi szereplők kénytelenek vonzóbb ajánlatokat tenni, erre utalhat a bevezetőben említett dollár- és eurókötvény-ajánlat is.
• Az utóbbi évek inflációs környezete miatt érdemes megnézni a megtakarítások szerkezetét a GDP arányában, belföld-külföld bontásban. Látszik, hogy míg az előbbi nem tért vissza a 2020-21-es kényszermegtakarítási csúcsra, a külföldi folyamatosan emelkedik:

Mi következik? A jelenlegi szint még nem vészes a magyar gazdaság szempontjából, de ahogy egyre több embernél válik rutinná a megtakarítás egy részének külföldre és/vagy devizába vitele, a forint időről-időre visszatérő hullámai egyre nagyobbá tehetik az ilyen irányú tranzakciókat.

• Ez pedig korlátozhatja a gazdaságpolitika mozgásterét: kevésbé bátran lehet alapkamatot csökkenteni, ha ezzel nemcsak némi forintgyengülést kockáztat például az új MNB-vezetés, hanem újabb jelenetős pénzek külföldre áramlását.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKell-e aggódni a lakossági állampapírok sorsa miatt?A jelenleg kínált lehetőségek alapján mintha nem érdekelné túlságosan a kormányzatot, hogy mennyi pénz áramlik ki a prémium állampapírokból.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJól hangzik a 8 százalékos banki kamat, de az adó elviszi több mint a negyedétElsőre jól hangzanak a banki betétakciók, de 28 százalék az adóteher, és ha befektetési jegyet is kell venni, akkor általában a kockázat is magasabb.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány újraválasztása is múlhat a következő hetek állampapírpiaci őrületénÁllampapírban tartott ezermilliárdok mozdulhatnak meg a következő hetekben, és a lakosság döntésein is múlik, hogy mennyi pénz lesz a választások előtt osztogatásra.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz állampapír állampapírok befektetések hozamok infláció lakossági állampapírok prémium magyar állampapír Olvasson tovább a kategóriában