Kínában az előzetes adatok szerint tavaly is deflációt mértek, 2023 után ismét csökkentek az árak, és a jelenlegi kilátások szerint 2025-ban sem várható változás.
Miért fontos ez? A defláció káros gazdasági folyamat, hiszen az árak csökkenése a vásárlások elhalasztására ösztönzi a fogyasztókat, a vállalatoknak nem éri meg beruházni, a hitelek visszafizetése pedig nehezebbé válik. Legutóbb az 1960-s évek elején, Mao Ce-tung katasztrofális gazdaságpolitikai baklövései idején fordult elő ilyen hosszú deflációs időszak Kínában.
- Közgazdászok és befektetők amiatt aggódnak, hogy a deflációs spirál az 1990-es évek Japánjához hasonló stagnálást hozhat Kínában: a 30 éves japán és kínai kötvények hozamai 2024 végén már összeértek, azaz a piac elég pesszimistán árazza a hosszú távú kilátásokat.
Felülnézet: a deflációban szerepet játszik az ingatlanpiaci lufi kieresztése, amely tartós árcsökkenést eredményezett, és ezzel a főként ingatlanba fektető kínai háztartások vagyonát is csökkentette, visszafogva ezzel fogyasztási hajlandóságukat.
- A jelenség egy másik forrása, hogy a kínálati oldali élénkítés miatt a kínai termelés gyorsabb ütemben nő, mint a kereslet.
Számokban: ez az exportban is lecsapódott, a kínai kereskedelmi többlet 992 milliárd dollárt tett ki 2024-ben, az export 5,9 százalékkal nőtt tavaly, míg az import alig 1,1 százalékkal.
- Az előzetes adatok alapján a defláció ellenére sikerült elérni az 5 százalékos növekedési célt tavaly – egy piacgazdaságban majdhogynem elképzelhetetlen, hogy ilyen ütemű növekedés mellett árcsökkenés (illetve a beruházásokat és a jövedelmeket is visszavető árcsökkenés mellett ilyen növekedés) legyen, de a kínai iparpolitika más logika szerint működik.
- Az erős negyedik negyedévhez a mérsékelt kínai monetáris lazítás mellett hozzájárult, hogy Trump megválasztása után az amerikai importőrök készletfelhalmozásba kezdtek a vámháborútól tartva. Decemberben Kína amerikai exportja 15,6 százalékkal nőtt*éves összevetésben, a délkelet-ázsiai 18,9 százalékkal. (Közvetve részben ez utóbbi is a nyugati fogyasztást szolgálja ki.)
Reakció: érdekes adalék, hogy a Wall Street Journal szerint Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkárt nem nagyon zavarja a defláció: amikor tavaly közgazdászok megpróbálták erősebb élénkítésre rávenni a deflációs spirál elkerülése végett, azzal válaszolt, hogy az emberek szeretik az árcsökkenést.
Pénz
Hostelek és panziók nőhetnek ki az Airbnb-lakások helyén Terézvárosban
A hírekbe bekerült szállodává alakítás kevesek számára lehet járható út, de vannak kevésbé költséges lehetőségek is az Airbnb-tiltás megkerülésére.
Budapesten, Somogyban és Zalában éreznék meg igazán a külföldiek lakásvásárlásának megnehezítését
A belső pesti kerületekben már 17 százalék a külföldi ingatlanvásárlók aránya. A kínai vevők száma csökkent, az oroszoké növekedett.
A kormány újraválasztása is múlhat a következő hetek állampapírpiaci őrületén
Állampapírban tartott ezermilliárdok mozdulhatnak meg a következő hetekben, és a lakosság döntésein is múlik, hogy mennyi pénz lesz a választások előtt osztogatásra.
Fontos
Tasnádi, Csányi, arany és egy bombasztikus befektetés – bevásárol a Mol
Kalandos sorsú hulladékgazdálkodó vállalattól vásárolhat különböző üzletágakat a Mol, már ha a versenyhivatal is rábólint az ügyletre.
Csak akkor kap 50 milliárdot az állam Rákosrendezőért, ha hatszor annyit költ a projektre
14 milliárdot nem tudott előteremteni a kormányzat kármentesítésére, de 330 milliárdos közlekedésfejlesztést vállalt. Jöhetnek a felhőkarcolók is.
Kiosztott még néhány kokit és sallert Biden Kínának
Technológiai vasfüggöny formálódik az Egyesült Államok és Kína között, és ha Trump nem vált irányt, az a magyar gazdaságnak is fájhat.
