Budapesten, Somogyban és Zalában éreznék meg igazán a külföldiek lakásvásárlásának megnehezítését
Száz százalékos adót vetne ki az Európai Unión kívülről érkező ingatlanvásárlókra a spanyol miniszterelnök. Pedro Sanchez szerint ez egy fontos lépés az országban kibontakozó lakhatási válság megfékezésére.
Miért fontos ez? 2023-ban 27 ezer ingatlant vásároltak az EU-n kívülről Spanyolországban, a kormányfő szerint jellemzően nem lakhatási, hanem befektetési céllal. Ez alapján érdemes megnézni, hogy Magyarországon mekkora hatása lenne az unión kívüliek ingatlanvásárlásai megadóztatásának, megnehezítésének.
Alulnézet: a Fővárosi Önkormányzat hasonló lépésre készülne, ha lenne rá felhatalmazása, két évre megtiltaná az Európai Gazdasági Térségen*Ennek tagja az EU-tagországokon kívül Izland, Norvégia és Liechtenstein. kívüli állampolgároknak a lakásvásárlást Budapesten. A tervezett intézkedés Karácsony Gergely tízpontos, lakhatási válságot célzó programjának a része.
Igen, de: ehhez a kormány együttműködésére is szükség lenne. A lépés viszont nem összeegyeztethető a kormány aranyvízum-programjával, amely éppen az EU-n kívüli nagybefektetőket vonzza. Az aranyvízumhoz 250 ezer eurót (103 millió forintot) kell befektetni az MNB által nyilvántartásba vett és speciális engedéllyel rendelkező ingatlanalapba.
A kormány azt is tervezte, hogy legalább 500 ezer euró (206 millió forint) értékű magyarországi lakóingatlan vásárlása esetén is kaphassanak aranyvízumot külföldiek, de december 20-án váratlanul visszalépett ettől.
Számokban: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-es népszámlálása alapján Budapesten 800 ezer lakott és 161 ezer nem lakott lakás található. A lakott lakások 3 százaléka van külföldi magánszemély tulajdonában.
2023-ban összesen 2981 vásárló nyújtott be kérelmet magyarországi lakás vásárlására az Európai Unión kívülről. Ez 18 százalékos növekedés volt 2022-höz képest, 10 százalékos növekedés 2021-hez képest, és 36 százalékos 2020-hoz képest.
A legtöbb kérelmet, 647-et kínaiak adták be, akik jellemzően drágább, budapesti ingatlanokat vásároltak, az ő számuk azonban kevesebb volt, mint 2022-ben. A kínaiak által vásárolt ingatlanok 13 százaléka a XIII. kerületben, 11 százaléka a X. kerületben található.
Az orosz ingatlanvásárlók 17 százaléka a VI. kerületben, 9 százaléka pedig a VII. kerületben vett lakást, többségében befektetési céllal luxusingatlant. Ők voltak a második legnépesebb csoport az EGT-n kívüli országból vásárlók közül, a harmadik legtöbb lakóingatlant az ukránok vették.
A jegybank legfrissebb lakáspiaci elemzése is vizsgálta a külföldi vásárlók arányát a NAV adatai alapján. A tavalyi második negyedévben a belső pesti kerületekben (V., VI., VII., VIII., IX.) 17 százalék volt a külföldi vásárlók aránya, Budapest egészében valamivel 6 százalék felett, Somogy és Zala vármegyékben 14 százalék, országosan pedig 5 százalék körül.
Tágabb kontextus: az EGT-n kívüli országokból érkező vevők esetén kormányhivatali engedélyre van szükség magyarországi ingatlan vásárlásához, amit a budapesti vagy vármegyei hivatalban kell igényelni.
A benyújtott kérelmek 72 százaléka koncentrálódott a fővárosra, több kerületben 100 felett volt az igénylők száma. 145 kérelem érkezett XIII. kerületi lakásra, 140-en akartak a VI. kerületben lakást venni, a legnépszerűbbek között volt még a VII., a VIII. és a IX. kerület is.
Mi következik? A G7 kikérte az ingatlan.com kínai és vietnámi felhasználók érdeklődésére vonatkozó adatait. Ez alapján látható, hogy mindkét csoport elsősorban Budapesten keres lakást, azonban a kínaiak a fenti adatokkal ellentétben nem Angyalföldön vagy Kőbányán, hanem a IX., a VII. és a VIII. kerületben néztek körül a legtöbbször.
A vietnámi befektetőket a VI., a VII. és az V. kerületi lakások érdekelték a legnagyobb számban.
Kevesebb államilag finanszírozott egyetemi hely, nehezített gimnáziumi bejutás lehet a technikumok népszerűsítésének útja az utóbbi napok hírei alapján.