Az állam lakástámogatási kiadásai az elmúlt pár évben abszolút csúcson és relatív mélyponton is voltak a rendszerváltás óta eltelt időszak viszonylatában, jövőre pedig ugyan a kormány tervei alapján a támogatások növekedésére lehet számítani, de a kiadások szintje várhatóan így is elmarad a 2022-es csúcstól.

• A „lakástámogatások” cím tartalmazza a költségvetésben a kormány legjelentősebb lakáspolitikai eszközeinek kiadásait, például a családi otthonteremtési kedvezmény vagy a lakáshitelek kamattámogatása is ide tartozik.

Számokban: 2022-ben 2024-es árakon számítva közel 800 milliárd forintot költött a magyar állam lakástámogatásokra, a megugrást elsősorban az otthonfelújítási támogatások okozták  – derült ki a Habitat for Humanity Magyarország 2024-es Lakhatási jelentéséből, amely szerdán jelent meg.

• Az idei kiadások várható összege ennek kevesebb, mint a negyede, 182 milliárd forint. Ez hozzávetőlegesen annyi, amennyit az állam a csok indulása előtt, 2015-ben költött ilyen célra az állam, és az első Orbán-kormány is hasonló nagyságrendben költött erre.
• Ez a három időszak a lakástámogatások három mélypontja a rendszerváltás után – jegyzi meg erről a jelentés összefoglalója.

Felülnézet: a lakhatási célú költségvetési kiadások több mint 90 százaléka szociálisan nem célzott a 2024-es költségvetési tervek alapján, bár ez az arány egy kicsit csökkent a nem célzott támogatások jogosultsági feltételeinek szigorításával (csok+, babaváró hitel), és azzal, hogy megszűntek ilyen jellegű programok (otthonfelújítási támogatás).

Alulnézet: a jelentés részletesen elemzi azt is, hogy hogyan alakultak az elmúlt években a lakhatási célú költségvetési kiadások. Eszerint:

• köztulajdonú lakások bővítésére, fenntartására és felújítására lényegében nem költ az állam, és az önkormányzati lakásrendszer forrásai is csökkennek.
• A szociálisan célzott, lakástulajdonhoz köthető támogatások szerepe elhanyagolható itthon.
• Az ugyanilyen, de szociálisan nem célzott támogatásokra sokat költ az állam, bár 2023 és 2024 között az erre fordított kiadások is jelentősen csökkentek. Pedig az emelkedő kamatkörnyezetben az állam kamattámogatásokra fordított kiadásai még nőttek is.
• A lakhatási költségek szociálisan célzott támogatásai között a települési támogatásra fordított kiadások 2020 és 2023 között reálértéken negyedével csökkentek.
• A bankok lakhatási intézkedésekkel kapcsolatos támogatásai is csökkentek a támogatások feltételeinek szigorodása miatt.

Mi várható? A fenti ábra alapján jövőre tovább csökkennek a lakástámogatások, azonban az ábrán csak a korábban tervezett kiadás (170 milliárd forint) szerepel. A jelentés szerkesztésének lezárulta óta megjelent költségvetési tervezet szerint már összesen csaknem 260 milliárd forintot költene lakástámogatásokra jövőre az állam.

• Mivel a költségvetés fejezeti indoklásai még nem jelentek meg, nem tudjuk, hogy a kiadásokba belevették-e a gazdaságpolitikai akcióterv lakhatási programjait, de vélhetően ilyen intézkedések is magyarázhatják a kiadások növekedését az idei szinthez képest  – mondta Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont munkatársa, a fejezet szerzője.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLakáspolitika Magyarországon: ne a szegényeknek legyen sokkal jobb, hanem a gyereket ígérő felső középosztálynak kicsitA magyar kormány nem gondolkozik szociális alapú támogatásokban és társadalmi igazságosságban, ezért a magasabb jövedelműeknek több állami támogatás jár.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet ingatlanpiac lakáspolitika lakástámogatások lakhatás Lakhatási jelentés Olvasson tovább a kategóriában