(A szerző a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.)
Teljesen átrajzolta a lakáshitel-piacot a csok plusz januári megjelenése: miközben a támogatott hitelek új folyósításokon belüli aránya rohamosan nő, megugrott az egy szerződésre jutó átlagos összeg is – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikai adataiból.
A jegybank adatai szerint április végéig összesen 386,2 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződéseket a bankok, ami két és félszerese az egy évvel korábbi 154,3 milliárdnak. A frissen folyósított lakáskölcsönök mennyisége ugyanebben az időszakban megháromszorozódott: a 2023 első négy hónapjában regisztrált 34,7 milliárdról 105 milliárd forint közelébe nőtt. Az idei év első harmadában már a szerződéses összeg 27,2 százalékához kapcsolódott állami támogatás, míg egy évvel korábban még 22,5 százalék környékén járt az arány.
A lakáshitelpiac beindulásával párhuzamosan pedig az adósok is egyre bátrabbá válnak: miután a megkötött szerződések száma „csak” nagyjából másfélszeresére nőtt éves alapon – ez idén január és április között valamivel több mint 24 ezer szerződést jelentett –, az egy hitelre jutó átlagos összeg drasztikusan, 9,7 millióról 16 millió forintra nőtt.
A támogatott hitelek előretörése és az átlagos hitelösszeg megugrása is egyértelműen a csok plusz januári megjelenésének köszönhető: utóbbiban szerepet játszik, hogy az új támogatott konstrukciónál akár 50 millió forintos kölcsönt is igényelhetnek a gyermekvállalást tervező házaspárok, tehát jelentősen megnőtt az ügyfelek mozgástere.
Az MNB adataiból az is látszik, hogy hónapról hónapra erősödik a kereslet a csok plusz iránt: az áprilisban megkötött 121,2 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződésből 36,3 milliárdot adott a támogatott konstrukció, amely már 30 százalékos arány.
A várhatóan heteken belül újrainduló otthonfelújítási program tovább erősítheti a támogatott lakáshitelek iránti keresletet. A program második üteme persze nem hoz majd robbanásszerű mozgást a lakáshiteleknél, de a jelenleg tervezett, 108 milliárd forint körüli keretnek mindenképp látszik majd a hatása a piacon.
A mostani támogatási programok hatása viszont úgy tűnik, hogy enyhébb lesz az MNB Zöld otthon programjáénál: annak a csúcsidőszakában – 2022 első felében – stabilan havi százmilliárd forint feletti kereslet mutatkozott a lakáshitelpiacon, a zöld lakáshitelek miatt pedig a támogatott kölcsönök aránya 40 százalék felett is mozgott.
Az ugyanakkor biztosra vehető, hogy a csok plusz hatása kimozdítja a lakáshitelpiacot a tavalyi mélypontról: míg 2023-ban összesen 600 milliárd forint környékén alakult az új szerződések összege, addig idén már négy hónap alatt sikerült összehozni majdnem 400 milliárdot. A lakáshitelpiacot viszont nemcsak a támogatott konstrukciók húzzák, hanem láthatóan erősödik a kereslet a piaci feltételű kölcsönök iránt is. Ez részben annak is köszönhető, hogy a kamatok szintje már az elviselhető – évi 7 százalék alatti – szintre csökkent.
A csok plusz megjelenése nyomán ugyanakkor úgy tűnhet, hogy a piaci feltételű lakáshitelekről kissé elterelődött a pénzügyi szolgáltatók figyelme, hiszen új akciós ajánlatokat alig találni a piacon, a BiztosDöntés.hu lakáshitel-kalkulátora szerint a most elérhető promóciók jelentős része a kezdeti költségek elengedésére korlátozódik. A figyelem elterelődéséről persze nincs szó, inkább arról, hogy az önkéntes thm-plafon bevezetésével igencsak beszűkült a bankok mozgástere a lakáshitelek árazásánál, illetve a kedvezmények nyújtásánál is.
Pénz
Fontos