(A szerző az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázpiaci elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

2023 nem a nyersanyagpiacok éve volt. A legfontosabb 23 ipari, energetikai és mezőgazdasági termék árát követő Bloomberg nyersanyagpiaci reálindex a 2020-as, több évtizedes mélypontot követően 2021-ben 32,6 százalékos, 2022-ben 28,1 százalékos átlagos áremelkedést mutatott. Ezzel szemben tavaly az index közel 12,1 százalékkal esett vissza.

A Bloomberg nyersanyagpiaci árindexe. Forrás: Bloomberg

A tavalyi gyengébb szereplés elsősorban a magasabb kamatok, illetve az orosz-ukrán háború nyersanyagpiaci hatásainak lecsengése miatt következett be. A legfontosabb termékek közül kiemelkedik az amerikai gázárak 43 százalékos zuhanása, illetve az akkumulátor-alapanyagok, különösen a lítium és a nikkel masszív áresése. Az előbbi nyersanyag 2022 novemberében 600 ezer kínai jüan/tonna szinten (84,015 dollár/tonna) tetőzött az irányadó sanghaji piacon, majd idén év végére 96,500 jüan/tonna (13,55 dollár/tonna) szintre esett vissza. A nikkel egy év alatti feleződése eltörpül emellett.

A 99,5 százalékos lítium-karbonát árának alakulása (kínai jüen/tonna). Forrás: Bloomberg

A kamatok hatása egyébként eltér rövid- és hosszútávon: miközben rövidtávon egyértelműen kedvezőtlen a magasabb kamatszint – a gazdasági aktivitáson keresztül – a nyersanyagkeresletre, addig hosszútávon a nyersanyagkínálat csökkenésén keresztül a tartósan magas kamatkörnyezet áremelő hatású lehet. Egy új bánya nyitása ugyanis általában hosszú folyamat: 2-10 éves beruházásokról beszélünk, ahol a kamatok mértéke nagymértékben meghatározza a teljes beruházási költséget.

Persze voltak jobban szereplő területek is: az arany például 2023-at kifejezetten erősen fejezte be, a közel 14 százalékos éves emelkedés az év végére kialakult amerikai kamatcsökkentési várakozásoknak és a jegybanki vásárlásoknak köszönhető. Az aranyat ismét felfedezték maguknak emiatt a pénzügyi befektetők, a tőke befelé áramlott az ilyen alapokba. Az ezüst ezzel szemben lényegében szinten maradt 2023-ban. A platina csoport (PGM) fémei átlagban 7 százalékkal lettek olcsóbbak 2023-ban: az új felhasználási terület, ahol robbanás lehet a keresletben – az elektrolízis -, egyelőre nem mutat áttörést.

A kőolaj vegyesen mozgott, de jellemzően egy számjegyű dollárban számolt árcsökkenés volt 2023-ban, míg a termékek (például benzin, gázolaj, kerozin, etanol) ára alacsony két számjegyű mértékben csökkent. Ez azt is jelenti, hogy a 2022-ben rekord finomítói árrés tavaly szűkült, nem kis részben azért, mert Oroszország továbbra is exportált nagy volumenben finomított terméket, főleg dízelt és fűtőolajat. Emellett az év második felében is rendre gyengébb keresleti számok jelentek meg, az amerikai benzinkereslet az év közepén például két évtizedes mélypontjára esett a magas árak miatt.

Két számjegyű csökkenést láttunk a legtöbb mezőgazdasági alapanyag esetében is, kimagasló a kukorica mintegy 30 százalékos áresése. A 2023-as év alapvetően jó gabona termésvolumeneket hozott, a gyengébb búzahozamokat az erős kukorica ellensúlyozni tudta. Az ukrán gabona pedig ki tudott jutni a világpiacra, ami szintén hozzájárult az árak normalizálódásához.

Érdekes kép volt az alapfémek esetében. A réz, amely a leginkább konjunktúraindikátor nyersanyag, enyhe emelkedéssel zárta az évet, szemben a többi fémmel, mint az alumínium, cink vagy az ólom, melyek rendre méreteset estek. Valószínűleg a réz piacának feszült helyzetével magyarázható, hogy egy lassuló világgazdasági környezetben ennyire képes volt tartani az árát. Ez számomra egy erős indikátor lehet a jövőre nézve.

Mit hoz vajon 2024? Amire leginkább figyelni kell, az a kamatok, különösen a dollárráták alakulása. A piac most már kamatcsökkentést áraz, a márciusi vágás esélye 80 százalék körül van, ami rövidtávon segíthet az árak megtámasztásában. Különösen pozitív fejlemények lehetnek a lítium piacán, ahol az alacsony árak miatt 2025 végére 40-60 ezer tonnás hiányt becsülnek az elemzők piacon, ha a kínai tervek valóra válnak az idei 14 millió feletti elektromos autótermeléssel.

A réz piaca szintén erőre kaphat, ha az alacsonyabb kamatok miatt ismét nekilendül az elektrifikációhoz elengedhetetlen nyersanyag ára. A réz piacán krónikus hiány van, az elmúlt évtizedben mindössze két új bánya nyílt meg a világban, miközben a réz kereslete 20 év alatt megduplázódhat a becslések szerint. Az alacsonyabb kamatok pedig kedvezőek lehetnek az arany számára is, főleg, ha a reálhozamok ismét a negatív tartomány felé tartanak majd. Tehát a kamatok szintje mellett fontos szerepe lehet az árak alakulásában az adott nyersanyag kereslet/kínálati fundamentumainak is.

Az amerikai gázárak emelkedése is borítékolható a következő évek során, főleg a felfutó export és a növekvő belső észak-amerikai kereslet miatt, miközben a hazai termelés további jelentős emelkedése nem valószínűsíthető.

Az exportot kiszolgáló észak-amerikai cseppfolyósítottgáz-kapacitások felfutása 2027-ig. Forrás: Amerikai Energiaügynökség

Az olajárak ezzel szemben várhatóan stagnálnak majd 2024-ben, mivel nem-OPEC termelők – főleg az Egyesült Államok és Guyana – meglepetést okoztak tavaly a nagyobb kitermelésbővüléssel. Az olajkereslet lassul 2024-ben a tavalyi nagy felfutás után.

Összességében tehát jobb éve lehet a nyersanyagoknak idén, mint tavaly. Ráadásul a geopolitika is támogató lehet – elég meghallgatni a kínai elnök újévi beszédét vagy megnézni a Vörös-tengeren kialakult hadi helyzetet. Nem úgy tűnik, hogy a geopolitikai feszültségek enyhülnének, ami további lökést adhat az amúgy is vészterhes piacoknak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKell-e félni az elszálló olajáraktól 2024-ben? Az európai recesszió, Németország agóniája, sokkal fenyegetőbb rém, mint amit az olajpiac jelenthet. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz arany földgáz kőolaj lítium nikkel nyersanyag réz Olvasson tovább a kategóriában