(A szerző a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.)
A kormány a júliustól bevezetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval végképp betett a banki megtakarításoknak – így lehet sommázni a sajtóban az elmúlt hetekben megjelent híreket. Való igaz, hogy a kamatokat eddig sújtó 15 százalékos kamatadó mellé bevezetett újabb elvonás bizonyosan még többeket tántorít el majd a bankpiactól. Főleg, ha arra gondolunk, hogy eközben a kormány döntése szerint állampapírokat továbbra is kamatadó- és szocho-mentesen lehet vásárolni, sőt ingatlanalapokba is extra terhek nélkül fektethetünk be pénzt.
Kevesebbet tudunk megtakarítani
Az intézkedés ráadásul olyankor jött, amikor a háztartások tartalékai is kimerülőben vannak, épp ezért egyre kevesebb a befektethető megtakarítás. Ezt jelzi az is, hogy a forgalomban lévő készpénz állománya tavaly decembert leszámítva 2022 augusztusától minden hónapban csökkent. Az elmúlt 10 évben maximum három olyan hónap volt, amikor fogyott a készpénzmennyiség, ehhez képest idén már hat hónapnál tartunk: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a decemberi 8411 milliárd forint helyett már csak alig 8010 milliárd forint cirkulál a gazdaságban.
A másik komoly mutatószám a bankszámlákon hagyott pénz értéke. A látra szóló lakossági forintbetétek összege az elmúlt hat hónapban 631 milliárd forinttal apadt, miközben az elmúlt 10 évben az év első hat hónapjában mindig növekvő látra szóló állomány jellemezte a lakossági piacot.
A két adatot nehéz nem úgy értelmezni, hogy az embereknek egyre kevesebb lehetősége van arra, hogy takarékoskodjanak. Ezért azután folyamatosan tűnnek el pénzek a folyószámlákról és a párnacihákból is, és fordítódnak a megélhetésre.
A látra szóló betétek csökkenését azért sem érdemes összefüggésbe hozni a szocho bejelentésével, mert ezen betéttípus esetében érdemben nem lehet sem kamatadóról, sem szocho-fizetési kötelezettségről beszélni. A látra szóló betétek döntő része kamatozás nélküli, azaz a folyószámlákon tárolt pénz után nem vagy csak minimális kamatot fizetnek a pénzintézetek, amely után értelmezhetetlenek a kamatra rakódó terhek.
Az elmúlt években a magyarok döntő része ugyanis lemondott a lekötött betétekre kapható kamatokról. Tíz évvel ezelőtt, 2013-ban a lekötött betétek állománya még háromszorosa volt annak az összegnek, amelyet a folyószámlákon őriztek az emberek. A változás 2016-ban történt – ekkortól már kisebb a lekötött betétek állománya, mint amennyit kamatozás nélkül a bankszámlákon tartanak az emberek. A változás természetesen összefügg azzal, hogy a korábbi kamatcsökkentések után már nem igazán érte meg a betétek lekötése.
Ez a trend 2022 nyarán fordult meg. Ekkor az emelkedő infláció miatt felértékelődtek a pénzromlás hatásait csökkenteni képes megtakarítási lehetőségek, amire néhány bank rámozdult. A javulás azonban kérészéletűnek bizonyult: 2022 októbere óta – idén januárt leszámítva, amikor vélhetően az év végi bónuszok kerültek rá a számlákra – ismét folyamatosan csökken a lakossági lekötött betétek állománya.
Átalakuló megtakarítási szerkezet
Ugyanakkor, ha a nyers számokra nézünk, akkor azt láthatjuk, hogy ez a csökkenés nem jelentős: 2023 első félévében 107 milliárd forintnyi pénz távozott a lakossági lekötött betétekből, ami kevesebb, mint ötöde a látra szóló állomány csökkenésének. Ennél az összegnél 2017-ben kétszer, 2015-ben és 16-ban háromszor, 2014-ben pedig négyszer több pénzt vontak ki a lakossági ügyfelek a lekötött betétekből.
A betétek csökkenése csak a forintbetéteket érintette, az éven belüli lekötéssel bíró forintbetétek állománya 96, az éven túliaké 67 milliárd forinttal csökkent. Eközben a devizabetétek összege több mint 56 milliárd forinttal emelkedett, amelynek túlnyomó része éven belüli devizabetétbe került. A fentieknek köszönhetően a lekötött lakossági betéteknek már 17 százaléka külföldi fizetőeszközben van nyilvántartva. A devizabetétek aránya 2022 márciusában alig haladta meg a 10 százalékot.
Egy másik aspektusból vizsgálva azt láthatjuk, hogy a banki betétállomány csökkenésének döntő részét az éven túli konstrukciók vitték el. A hosszú távú megtakarítások esetében ugyanis 11 százalékkal zsugorodott az állomány éves összevetésben, miközben az éven belüli lekötések június végi 1216 milliárdos összege mindössze fél százalékkal maradt el a 2022. június végi értékekhez képest.
Az éven túli lekötések gyenge szereplését egyértelműen a futamidejükben ezen megtakarításokhoz hasonló megoldások, elsősorban az állampapírok – a kamatadó- és szocho-mentességgel még extrán meg is támogatott – sikerével lehet magyarázni. Ugyanakkor épp ez az adat mutat rá mindennél jobban arra, hogy miért nem érdemes temetni a bankbetétet.
Éven belül nem lesz komoly vetélytárs
A bankoknak még az átrajzolt adófeltételek mellett sem lesz érdemi vetélytársa az éven belüli megtakarításoknál, mert a versenyző megtakarítási formákkal rendkívül bonyolult éven belüli hozamot realizálni – például a legkeresettebb slágertermék, a Prémium Magyar Állampapír esetében évente egyszer történik csak a kamatjóváírás. Eközben a lekötött betétek a futamidő függvényében 1-3-6 hónap múlva jóváírják a kitermelt kamatot az ügyfelek számláján.
Ráadásul a látra szóló betétek állományának gyors csökkenése előbb-utóbb rákényszeríti a bankokat arra, hogy attraktívabb ajánlatokkal próbálják meg a lakossági ügyfelek megtakarításait magukhoz vonzani. 2023 júniusára ugyanis oda jutottunk, hogy a szűken vett, forintban számolt lakossági hitelállomány összege már meghaladta a lakossági forintbetétek szintjét. Ha az év második felében az infláció csökkenésével a gazdaság beindul, és a kamatok csökkenése nyomán az emberek az eddig elhalasztott hitelfelvételeiket pótolni kezdik, sok banknak kell majd attraktív betéti ajánlattal előrukkolnia, hogy finanszírozni tudja a hitelezési dinamikát.
A fentiek miatt sok banki ajánlattal találkozhatunk majd a következő hónapokban, amelyek döntő része éven belüli ajánlat lesz.
Két számjegyű kamatok is vannak
Vonzó ajánlatok már most is vannak. Három hónapra a MagNet Bank vezet évi 11,12 százalékos ajánlattal. Hat hónapos lekötésre szintén 10 százalék feletti ajánlatok vannak. A MagNet Bank Prizma betétjében egymillió forintonként 37 808 forintos nettó (tehát kamatadó és szocho levonásával számított) kamattal számolhatunk. Ha pedig 13 hónapig lekötve tudjuk tartani a pénzünket, akkor a Gránit Bank KamatMax Plusz betét évi 11 százalékot*jegybanki alapkamathoz kötött változó kamat, nettó 85 800 forintos hozamot ígérő betéti kamata a legjobb ajánlat.
De új versenyzők is megjelentek a színen, ám itt azért már több feltételt kell teljesíteni a magas kamatért. 10 százalékos éves kamaton köthető le prémium betét az MBH Bank prémium ügyfelei számára hat hónapos futamidőre. A kiemelt prémium kategóriában – 8 millió forintos számlaösszeg felett – a kamat 11 százalékos. A „sima” ügyfeleknek három hónapos futamidőre kínál évi 12 százalékot a bank – ám itt feltétel, hogy az ügyfél a befektetendő pénz felét idén megnyitott tartós befektetési értékpapírszámlára (tbsz) fizesse be.
Augusztus végéig az Ersténél is elhelyezhető friss pénz. A Dupla Fix termékben a megtakarítás fele évi 9,2 százalékon kamatozó 6 hónapos futamidejű betétbe, míg a befektetett összeg másik fele évi fix 9,2 százalékon kamatozó, ám kétéves futamidejű kötvénybe kerül – ez utóbbi megtakarítási részhez kamatveszteség nélkül csak 2025 szeptemberében lehet majd hozzáférni.
Lekötés nélkül jelenleg a Gránit Bank Kamat Plusz számlacsomagja kínálja a legjobb kamatot, amelynek kamatszintjét a mindenkori jegybanki alapkamat mínusz 5 százalékban húzták meg, ami azt jelenti, hogy jelenleg évi bruttó 8 százalékos kamatot fizet a konstrukció az ügyfelek számlán lévő pénzei után. A Cetelem Bank Takarékszámlája évi 7 százalékos éves kamatot fizet az új ügyfeleknek.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
