Hírlevél feliratkozás
Avatar
2023. augusztus 15. 11:24 Pénz

Amerikai vs. európai infláció – Van különbség?

Ifkovics Ábrahám, a HOLD Alapkezelő elemzője

Feszült figyelemmel követik az infláció alakulásával összefüggő híreket a befektetők szerte a világban – az adatok értékelését számos tényező nehezíti azonban. Hogyan lehet összehasonlítani az amerikai, európai és más térségek inflációs adatait, ha eltérő számítási módot használnak a fogyasztóiár-emelkedés ütemének mérésére? Melyik számítási móddal mi a gond? – A HOLDBLOG olvasói által feltett kérdésekre Ifkovics Ábrahám, a HOLD Alapkezelő elemzője válaszol. 

Az inflációnak, mint mutatónak a célja a fogyasztói árak emelkedésének mérése. Ennek pontos módját általában a nemzeti statisztikai hivatalok határozzák meg az inflációs kosár elemeinek és azok súlyainak meghatározásával. Az inflációs ráta fontos korlátjai: 

  • Az inflációs kosár egy meghatározott „átlagos háztartás” által fogyasztott árukat és szolgáltatásokat tartalmaz, amely az egyénre nem feltétlenül reprezentatív.
  • Országonként eltérnek a súlyok és a konkrét tételek kategorizálása. Például a „kommunikáció” alatt valahol Samsung, máshol pedig az iPhone-telefonok árát követhetik 
  • Az inflációs – avagy jószágkosarak – összetétele évről évre változhat. (Az Egyesült Államokban például jelentős változtatás történt az 1980-as években, amikor a lakásárak helyett bérleti díjakat kezdtek alkalmazni az infláció számításához. 

A különböző országok inflációs kosarait a módszertani eltérések miatt nehéz összehasonlítani. Az IMF adatbázisában a COICOP (Classification of Individual Consumption by Purpose) összehasonlítja a fogyasztók kiadásait, amely egyfajta általános közelítésként az inflációs kosarak súlyozásához. 

A magas jövedelmű országokban jellemzően a lakhatás és ahhoz fűződő költségekhez kapcsolódik a legtöbb kiadás, amíg a kevésbé magas jövedelmű országokban az élelmiszereknek van relatíve nagy súlya. 

Forrás: IMF, HOLD Alapkezelő

 

Az európai és az amerikai inflációs számítási módszerek nagyjából megegyeznek, a különbségek inkább a részletekben rejlenek: 

  • Lakhatás: Az amerikai CPI (fogyasztóiár-index) a „tulajdonosoknak egyenértékű bérleti díj” (Owner-Occupied Housing) módszerét használja a lakhatás költségének mérésére. Ez gyakorlatilag egy becslés arra, hogy mekkora bérleti díjat kellene fizetnie a tulajdonosnak abban az esetben, ha a saját lakását bérelné. Ezzel szemben az uniós HICP (fogyasztói árak harmonizált indexe) a tényleges bérleti díjakkal számol.
  • Egészségügy: Az Európai Unióban az állam által fedezett kiadásokat nem számolják bele az inflációba, azonban az Egyesült Államokban nincs univerzális egészségbiztosítás, így magasabbak az egészségügyi kiadások.
  • Oktatás: Az Európai Unióban az államok relatíve nagyobb támogatásokat nyújtanak az oktatás terén, mint az Egyesült Államokban (ahol felsőoktatás kiugróan drága), így az oktatás súlya kisebb az európai inflációs kosarakban.
  • Adók: Az Egyesült Államokban az adókat is figyelembe veszik az infláció számításakor, amíg az Európai Unióban nem. Előbbi mellett azzal lehet érvelni, hogy az adó is egyfajta költsége a fogyasztónak, utóbbinál pedig azzal, hogy a vevő nem a termékért fizeti az adót. 

Az amerikai és európai számítások közti különbségek leginkább strukturális, gazdaságpolitikai okokra vezethetők vissza. Amíg Európában relatíve nagy szerepe van az állam által finanszírozott jóléti programoknak (univerzális egészségbiztosítás és az „ingyenes” oktatásnak), addig az Egyesült Államokban az indirekt adók alacsonyabbak, illetve a privát szektor szerepe nagyobb. 

Egyértelműen meglehetősen nehéz kijelenteni, hogy valamelyik számítási módszer jobb vagy hatékonyabb a másiknál. Különböző országokban eltérőek a fogyasztási igények, így a jószágkosár összetételének és a számítás módszertana nem lehet pontosan megegyező. Ugyanakkor olyan inflációs kosarat, illetve számítási módszert sem lehet létrehozni, amely mindenkire nézve tökéletesen reprezentatív.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz holdblog infláció lakhatás pénzügyek Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Debreczeni Anna
2024. április 2. 14:11 Pénz

Egyre több pénzt keresnek a külföldön dolgozó magyarok

Tíz év alatt több mint két és félszeresére, 197-ről 522 millió euróra nőtt a magyarok által külföldön megkeresett munkajövedelem.

Al-Hilal István
2024. március 29. 04:32 Pénz

Csodálatos hetes? A GRANOLA jobb befektetés lehet

Az amerikai sztárrészvények tündöklése kockázatokat rejt magában, a legjobb európai vállalatokat viszont sokkal kedvezőbb árazás mellett lehet megvásárolni.

Fontos

Lukács András
2024. április 17. 04:34 Élet

A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat

A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.